Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 3. szám

I. 29 éves nőbeteg, 15 évvel ezelőtt jobb szemén keratitis parenchymatosa, akkor két combinált kúrát kapott. Most bal szemén súlyos iridocyclitissel társult keratitis parenchymatosaval feküdt osztályunkon. Visus fél méter ujjolvasás ; igen heves izgalmi tünetek, mély ereződés, vaskos, nagy centrális homály a szarun, hátsó felszínén sok preacipitatum. Üvegtestben sok úszkáló homály.

Betegünk helyi kezelésen kívül a szokásos combinált kúrát kapta, de a salvarsant a harmadik injectiónál tovább nem tűrte. Három röntgenbesugárzást is kapott, de úgy a szaru-, mint az üvegtesti folyamat progrediált. Ekkor kezdtük meg a penicillin alkalmazását. Hatmillió egység retardpenicillin beadása után, azaz a tizedik napra a heves izgalmi tünetek megszűntek, visusa a tizennegyedik napra 4 m ujjolvasásra javult. Négy hét múlva betegünk látásélessége 5/10, halvány szemteke, centrális kis szaruhomály, tiszta üvegtest, ép fundus.

II. Harminc éves férfi, kinek szerzett luese okozott keratitist a jobb szemén. A folyamat még csak a szaru felső egyharmadát érintette, a jellegzetes epolette-szerű ereződés és mély szaruhomály formájában. Helyi kezelésen kívül azonnal penicillin és medobis-kúrára fogtuk ; a folyamat kb. két hét alatt megállt, az izgalmi tünetek megszűntek, további két hét alatt az erek obliterálódni kezdtek, a szaru feltisztult, anélkül, hogy a folyamat a centrumot elérte volna. Ezzel szemben viszont meg kell említenünk, hogy egy harminchat éves nőbetegünk, akinek szintén szerzett luese okozta keratitisét, helyi kezelésen kívül két penicillin- és combinált kúrát, három röntgenbesugárzást kapott, a betegség mégi3 a szaru teljes elszürkülésóhez vezetett.

Észleléseink eddigi száma még kevés ahhoz, hogy a penicillinnek a keratitis parenchymatosára kifejtett hatásáról végleges véleményt mondhassunk, de nagy előnye a penicillin-kúrának, hogy nincs toxicus mellékhatása és nem igényel hosszú kezelési eljárást.

Egyes szerzők helyileg iontophoresist alkalmaznak, erősen koncentrált penicillinoldatból. Ilyenkor gyors és vaséularisatio nélküli gyógyulásról számolnak be. Saját tapasztalatunk nincs ilyen irányban.

A lueses iridocyclitis diffusa, mely a fertőzés után néhány hónappal keletkezik és az iritis papulosa, mely a hasonló bőr- és nyálkahártya kiütésekkel rendszerint együtt jelentkezik, főleg ha korán diagnosztizáljuk, jól reagál helyi és combinált kúrával való kezelésre. A gyógyulás, mely a régi metódus mellett bizony hetekig kitolódott, penicillinre három-négy nap alatt bekövetkezett, öt iritises beteget részesítettünk penicillin-kúrában, ezek közül háromnak recidiváló iritise volt. A specificus szembeli folyamat az első pár injectiótól rendszerint kissé fellobbant; ilyenkor réslámpával megfigyelhettük, hogy a csarnokvíz zavarosabb lett, a praecipitatumok mennyisége megnövekedett. E jelenség, az iritis specifikus eredete tekintetében diagnosticus értékűnek mondható.

Egy súlyos iridocyclitises betegről részletesebben kívánok beszámolni:

A beteg 1948-ban aquirálta a luest. Még az év őszén mindkét szemén iritissel kezelték, megkezdve nála a specificus combinált kúrát is. A beteg elmondása szerint szemei kéthónapos kezeiéi alatt meggyógyultak, de 1949 nyarán, mikor a harmadik combinált kúráját végezte, hirtelen erős látásromlással, iridocyclitis támadt bal szemén, oly sűrű üvegtesti izzadmánnyal, hogy a szemfenék nem volt vizsgálható. Megállapítható volt, hogy salvarsan-érzékenység miatt elégtelen kezelés történt. Mindezen okok miatt a Szovjetunióban használatos kezelési methodushoz tartottuk magunkat, mely testsúly kilogrammonkint 70.000 E., összesen ötmillió E. p.-t ad. Két hónap alatt betegünk látásélessége sz. e. o. u.-ról 5/30-ra javult, az üvegtestben márcsak porszerű homály volt látható.

Chorioretinitis syphilitica diffusa négy súlyos esetében alkalmaztunk penicillinkúrát. Egyik betegünk érdekessége, hogy már nyolc antilueses kúrát végzett, mikor látásromlása miatt klinikánkra jött. Lefolyásában a négy eset nagyon hasonló volt : békés szemtekék, az üvegtestben porszerű homály, a papilla kezdetben erősen rózsaszínű, nem előre domborodó, később kissé decolorálódik. Maculában apró, sárgásfehér pettyek, a retina széli részén pedig apró pigmentszemcsék. Látótere három betegünknek koncentrikusan beszűkült, egynél pedig gyűrűs scotomát észleltünk. Valamennyinél erélyes penicillinkúrát alkalmaztunk, 5—7 millió retard-penicillinnel, majd medobis combinált kúrával folytattuk. Két hónap alatt mind a négy betegünk látásélessége pár méter ujjolvasásról 5/5, ill. 5/15-re javult.

Neurolueses elváltozásokat igen korán kell kezelésbe vennünk, mielőtt az idegszövet irreversibilis károsodása még be nem következett, hogy legalább a folyamat

152