Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 3. szám

Adatok a lueses szembajok penicillin-kezeléséhez Irta : P. Kocsis Magda dr. egyetemi tanársegéd 1943 óta kísérleteznek az orvosok penicillinnel a syphilises elváltozások minden fajtájánál s e hét év tapasztalatai valóban bebizonyították a penicillin treponemocid hatását. Két éve dolgozunk munkaközösségben az OTI venerológiai rendelőjével, Lazarovits főorvos kartárssal s ezen idő alatt 700 syphilises beteget vizsgáltunk át szemészeti szempontból. Sok érdekes tapasztalatunk mellett egyik legfeltűnőbb volt, hogy a betegek mily nagy száma szenved szemészeti complicatióban. Frank és Garson az 1930-as években 1000 syphilises beteget átvizsgálva, 35%-ban talált szemészeti elváltozást. A mi beteganyagunkon végzett vizsgálat eredménye egyezik ezzel, de feltűnő a neuro­­lueses elváltozások r agy száma. A népegészségügy emelkedésével hazánkban is lehetővé vált indikált esetekben syphilises betegeink részére nagymennyiségű penicillint igényel­nünk. így kezdhettük meg a penicillin, illetve a penicillin+comb. kúra alkalmazását. Mivel az eltelt idő, főleg a neurolues lefolyását tekintve, igen rövid, beszámolómat, különösen ezen irányban, csak előzetes közlésként lehet tekinteni. Betegeink nagy része munkába járó dolgozó, tehát ambuláns beteg, ezért náluk az olajos, retardpenicillin készítményt alkalmaztuk. Legjobb eredményt értük el a naponta kétszer 300.000 i. m. adott olajos penicillinnel. Szeretnék megemlékezni az erélyes anti-syphilises kúrák legtöbbjénél észlelt veszélyes Herxheimer-reactióról. Moore és Woods a penicillin-kezelés hajnalán friss lueseseknél alkalmazott penicillin­kúráknál még 59%-ban észleltek Herxheimer-reactiót, de soha oly súlyosat, hogy a penicillin-kezelést abba kellett volna hagyniok. Evek alatt az a kezelési metódus kristályosodott ki, hogy megfelelő hatás elérésére négy-hatmilliós penicillindosisokat kell alkalmaznunk, de megfelelő előkészítés után. Ezen előkészítő kezelésben Epstein a legóvatosabb, ki tizenkét órán át 1000, ismét tizenkét órán át 2500, majd 5000 E. penicillint ad, míg áttér a háromóránkinti 50.000 E.-re, míg eléri a 4'8 milliót. Lehoczky, Klauder és mások Herxheimer-reactio elkerülésére szintén kis kezdő dosi­­sokat és előzetes bismut-adagolást ajánlottak. Mi betegeinknél kezelésük folyamán sohasem észleltünk Herxheimer-reactiót, mit az előzetes jódkúra javára írtunk, avagy annak tulajdonítunk, hogy legtöbb betegünk már előzőleg részesült egyéb antisyphilises kezelésben. Kísérleteket végeztünk a fent említett olajos penicillinnel keratitis parenchyma­­tosában, iritisben, uveitisben, papilloretinitisben és atrophia nervi optici kezdeti szakában szenvedő betegeken. Bár irodalmi adatok nem nagyon biztattak a keratitis parenchymatosa gyors gyógyulására, megkíséreltük alkalmazását úgy veleszületett, mint szerzett syphilises keratitises betegeinken. Hat beteget részesítettünk egyszeri, egyet kétszeri penicillin­kúrában — ezekből öt congenitális, kettő szerzett syphilisben szenvedett —, ezen betegeinknél, egy kivételével, jó eredményt értünk el. Míg irodalmi adatok arról számolnak be, hogy a penicillinkúra után csak hónapok­kal észleltek hatást, magunk azt tapasztaltuk, hogy betegeinknél a 8—10-ik injectio, de legkésőbb a kúra után két-három héttel megáll a folyamat, illetve a heveny izgalmi tünetek oldódnak, majd a szaru feltisztulása is gyorsabbá válik. Néhány esetünk részletesebb ismertetést is érdemel. A budapesti Orvostudományi Egyetem /. számú Szemklinikájának közleménye 161

Next

/
Thumbnails
Contents