Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám
alsó ágban (40.3%) található az embolus. Ennek okát kutatva elsősorban az erek nagyságbeli arányára gondolhatunk (talán a temp. inf. és az alsó értörzs nagyobb lumenűek). Elképzelhető, hogy a dynamikai tényezők játszanak szerepet (corpuscularis elemek a temp, erek lefutása miatt vagy a súlyuknál fogva kerülnek gyakrabban az alsó ágakba). Mindezek a feltevések további vizsgálatra szorulnak. Artériás anastomosisok nemcsak embóliánál fordulnak elő, hanem Hippel—Lindaubetegségben, valamint aneurysma racemosum és haemangioma ritka mellékjelenségeként is megtalálhatók. Syphilises arteriitisnél is láthatók ritkán, sőt Okamara syndromaként mutatja be az anastomosis peripapillaris progressiva néven. De az embolia utáni anastomosisok száma is valószínűleg nagyobb. Teljes elzáródás esetén gyakran figyelhető meg a papilla környékén és a papillán csodarece. így az art. centr. rendszerrel való esetleges közlekedés nem mindig tűnik közlésre érdemesnek. Nem állíthatjuk ezt a part. embolusok anastomosis útján való újratelődésére vonatkozóan, mert a bemutatott és a 8 hozzá többé-kevésbbé hasonló eset szembeszökő volta ezt valószínűleg kizárja. Összefoglalás Fent leírt esetben az art. temp, inf.-t embolus zárta el. Két kis kacskaringós újdonképződött ér az elzáródás előttről eredve közvetlenül az embolus után visszaszájadzva az eret újra kitölti. Az irodalomban található 8 hasonló esetben az anastomisáló ér a szomszéd art.-ból vagy a papillából ered. Azoknak a betegeknek a kora, akiknél art. centr. rét. egy ága záródott el és újra telődött (anastomosis útján) 90%-ban 40 év alatt van. Tehát a capillaris rendszer egészséges, nem sclerotikus. Közölt esetek összefoglalása révén valószínűnek látszik, hogy fiatalabb korban az art. centr. retinae capillaris rendszere is elég az anastomosis kifejlődéséhez, idősebb korban és természetesen törzsemboliák petében a ciliaris rendszer lép előtérbe. Újratelődött (anastomosis útján) ágembolusok helye 90%-ban az alsó éspedig nagyobbrészt a temp, alsó ág. Ennek oka az, hogy a részleges érelzáródások helye 70%-ban az alsó ágakban éspedig nagyrészt 40%-ban a temp, alsó ágban van. Irodalom 1. 2. 3. Jensen, V. .4..' Kopenhaga. Acta Ophth. 1938. XVI. 485. Anastomosisképződés art. centr. rét. emboíia után. — 4. Rados—Candian: Kiin. Monatsbl. 1921. 66. 797. Különböző retinaérrendszer közti anastomosis. — 5. Candian, F.: Arch, di Ott. 1921. 28. 89. Art. centr. rét. embolia kapcsán artériás anastomosis. — 6. Leber—Carl: Graefe—Saemisch. VII. 62. 1915. — 7. 8. 9. Harms: Archiv für. Ophth. G. 1914. Artériás retinaér-anastomosisok. — 10. Coats: Royal London Ophth. Hosp. Report. 1913. 19. 78. Anastomosisok a papillán. — 11. Barkan: Arch. f. Augenh. 1903. 48. 284. Egy art. centr. ret. embolia esetének kezelése. — 12. Gonin: Ann. d’Ocul. 1905. 133. 167. Anastomosisképződés útján visszaállt keringés. — 13. Königshöfer: Ophth. Klinik 1899. III. 134. 99. Artéria-közti anastomosis arteria centralis esetében. — 14. Burnett: Ophth. Record. 1899. 8. 601. Retinalis keringéshez. — 15. Holden: Arch. о. Ophth. 1903. 12. Arteria centr. ret. ágemboliája. — 16. Nett leship: F estschrift für Helmholtz. 1891. 7. Retina embolia esete. — 17. Story: Ophth. Soc. Trasact. III. 102. 1883. Retina artéria rendellenesség. — 18.Bemutatott eset. 134
