Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 3. szám

Külsőleg mindkét szem békés, ép. Tiszta törőközegek. Baloldalt ép szemfenék. Jobb­oldalt az art. temp. inf. retinae a papillától félpapillányi távolságban elzáródott. Ezen a helyen szürkéssárga tömeg látható az ér helyén, az érlumen máshol mindenütt meg­található. Az art. temp, inf.-ból a papillán két finom ér indul el, melyek világosabb színe az ujdonképzett erek színére emlékeztet, lumenük pedig kisebb, harmadrendű szemfenéki artériának felel meg. Ezek az erek felfelé concav ívben kanyarogva, útjuk végén egyesülve az embolus helye után kb. l/<, papillányival ismét az art. temp, inf.-ba szájadzanak és azt ismét kitöltik. Az ér által ellátott retinarészen szemtükörrel elvál­tozás nem látható. Látótérnek 330°—120°-ig terjedő része hiányzik. A fentebb közölt esetet a már előbb említett 17 hasonló közléssel együtt fogjuk ezentúl említeni. 18 eset közül 10 férfi (2, 6, 7, 10, 11, 13, 14, 16, 17, 18), 8 pedig nőbeteg. Korszerinti megoszlás 20 és 30 év között 8 (3, 8, 10, 13, 6, 4, 5, 18), 30—40-ig 3 (1, 11, 15), 40—50-ig 2 (7, 9), 60-70-ig 3 (2, 12, 16), 80 éves l (14), a Story által közölt eset állítólag embryonalis korban keletkezett. 6 esetben a bal szemen, 9 esetben a jobb szemen fordult elő az elváltozás, 3 esetben az oldal ismeretlen. . A betegek általános testi állapotára vonatkozó adatok elég szegényesek ; jelentős adat viszont az embolus eredetéből is adódik, hogy gyakran találtak kimutatható zavart a szív, ill. az endocardium részéről (12 esetben: 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 15, 18). Rheuma, szívbillentyűzavar, decompensatio, endocarditis a leggyako­ribbak. 1 esetben (6) syphilises arteriitis. Vérnyomás adata rendszerint hiányzik. Előzetes embóliák más szervekben való előfordulásáról 3 ízben olvashatunk (3, 9,18). Esetek felében (2, 3, 4, 5, 9, 10, 12, 14, 16) a teljes arteria centr. rét. elzáródásáról van szó, a másik felében ágemboliáról. Sok szerző nem jelzi pontosan, hogy az embolia görccsel vagy endarteritissel összeköttetésben állott-e, bár a látótér és a látás helyre­állásából erre következtetni lehet (4, 14). Ágemboliáknál viszont láthatjuk az elzáró­dott, esetleg szervült érrészt. Ha a partialis embóliák eseteiben az elzáródás helyét figyeljük, feltűnő, hogy azt mindig az alsóágakban találjuk, (kivéve a már fentebb említett Story által közölt esetet, amelyben az art. temp. sup. telódött újra). Ha a teljes elzáródásokat is átnézzük, szintén az alsó ágak leggyorsabb újratelődését figyelhetjük meg (2, 3, 10). Többen a szerzők közül (1, 3, 4, 7, 8, 11, 13) már az első napoktól kezdve figyel­hették meg a kép kifejlődését. A keringés helyreállásának módját, illetve az anasto­mosis keletkezését a következőképpen írták le. Az embóliák szokásos képe leg­korábban az első (Rados—Candian), ill. a második héten (Jensen, Harms) friss, finom arterialis csodarece, ill. egyes finom látható erecske megjelenésével módosul. Ezek a finom, kanyargós lefutású erek tovább erősödnek, általában a 3. hónapban elérik végső alakjukat és nagyságukat. Ha a fejlődés kezdetén több ilyen kis erecskét sikerült megfigyelni, akkor egy hónap után a gyengébbek visszafejlődését látták. Legtöbb szerző hónapokkal az embolia bekövetkezése után csak a már megállapodott képet láthatta. Arteriális csodarece képződése nem tartozik a ritkaságok közé, megjelenése hóna­pokkal megelőzi a vénák kifejlődését. Az említett közlésekben a csodarece (anasto­mosis) többnyire a papillából kilépő erekből áll (törzsembolia eseteiben mindig), máskor az arteria centralis ágaiból indul ki. Jensen és Rados—Candian által közölt esetek­ben a chorioideából eredő cilioretinalis ér ad anastomisáló ágat; Candian pedig fel­tételezi, hogy az általa bemutatott esetben retinát átfúró chorioidea-erekről van szó. Esetünk ebből a szempontból annyiban egyedülálló, hogy az anastomizáló ér magá­ból az elzáródott ágból ered. Látás szempontjából a telődés nem jelent változást. A keringés helyreállása után sem változik lényegében a látótér. Hiába telődik anastomosis útján az ér, az általa ellátott retinamezőben létrejött mikroskopos elváltozások miatt a látótérkiesés megmarad. Story esetében látótérkiesés mint panasz nem szerepel, ezért feltételezik, 132

Next

/
Thumbnails
Contents