Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)

1950 / 1. szám

szükséges foglalkoznunk. Mindezt Palich-Szántő részletesen méltatta és munkája a Szemészeti Tanulmányokban meg is jelent. Ma azon tapasztalatainkról fogunk beszámolni, amelyeket a Rókus-kórház szemosztályán létesített munkaközösségben szereztünk.

A szöveti therapiának három formáját alkalmaztuk : 1. adtunk placenta-extractumot subconjunctiválisan, 2. csukamájolaj-injectiókat intraglutealisan és 3. a kettőt egyidejűleg.

A rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt részletekre nem térhetünk ki. csak egész röviden ismertetjük eredményeinket. Az indikációkat Filatov szerint a legszélesebb alapon vettük. A szöveti therapiát összesen 51 esetben alkalmaztuk. Anyagunkat nem válogattuk ki, sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy eseteink igen súlyos állapotban kerültek kezelésbe. Ezt hangsúlyozni kívánjuk, mivel pozitív eseteink jelentőségét ez a körülmény még fokozza. Eseteink legtöbbjében előzetesen, rövidebb-hosszabb ideig más, általánosan használatos therapiai eljárások is alkalmazást nyertek és csak teljes sikertelenség után határoztuk el magunkat a szöveti therapiára. Anyagunkból a könnyű esetek hiányoznak, ilyeneket nem is vontunk be munkánk keretébe. Beteganyagunk jórésze ugyanis az OT1 két szemészeti rendelőjéből került hozzánk, csupán munkaképtelen eseteket választottunk ki a szöveti therapiára. Ez nem is lehetett másként, mert munkaképes dolgozókat nem vonhattunk ki munkájukból. Ez a körülmény bizonyítja legjobban, hogy eseteink kivétel nélkül igen súlyosak voltak. A második körülmény, amelyet hangsúlyozni szeretnénk, hogy beteganyagunk heterogen. Filatov és iskolájának eljárását követve nem válogattuk beteganyagunkat betegségek szerint. Hiszen Filatov felfogása szerint a szöveti therapia nem specifikus, sőt még csak nem is kizárólag szemészeti jelentőségű, hanem az orvostudomány más ágaiban is alkalmazható. így érthető, hogy beteganyagunkban a legkülönbözőbb szemészeti megbetegedések szerepelnek. Az anyag áttekintésében és összefoglalásában mégis bizonyos klinikai felosztást véve alapul, három főcsoportot különböztethetünk meg :

Az I. csoportba vettük a szaruhártya-folyamatokat, a keratitiseket, a II-ba áz iritiseket, illetve iridocyclitiseket és a III-ba a szemfenéki megbetegedéseket.

A keratitisek közül alkalmunk volt a következő fajtákat észlelni. Keratitis scrophulotica. Eseteink kivétel nélkül a súlyos ulcerosus formákhoz tartoztak, melyek minden más kezeléssel dacoltak és kifejezetten rosszindulatú jellegűek voltak. A szöveti therapia itt igen jó eredményt adott. A javulás az 5. injectio után frappáns módon mutatkozott. A fekély tisztult, a hámosodás megindult, a gyulladásos tünetek, érzékenység, fénykerülés enyhült, a látás megjavult. Nagyon érdekesek és tanulságosak a keratitis neuroparalyticával tett tapasztalataink. Idevonatkozó eseteink száma aránylag nagy. A szöveti

19