Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)
1950 / 3. szám
esik a pontin szemmozgató központtal. Az abducens mag-sérüléssel együtt jár az azonos oldali facialis perifériás bénulása, miután a facialis intrapontin idegfonata körülveszi az abducens magot. Nuclearis bénulást okozhat lues, vérzés, encephalitis, ill. poHoencephalo-myelitis, multiplex sclerosis és myasthenia. Végül az infranuclearis, tehát peripheriás III. bénulásban mindig résztvesznek a belső szemizmok, mivel ezek neuronjai az előbbiekkel keverednek. Oka lues, vagy toxikus-infectiosus ártalom. Abducensnél csak a m. externus bénul, tekintés bénulás nélkül. Ezt legtöbbször toxikus hatás, vagy agyalapi törés idézi elő. A trochlearis isolált bénulása előfordul agyalapi törésben és a vermis elülső részének daganatánál, ami felülről nyomja az agytörzs dorsalis részén kilépő idegszálat. Igen érdekes a verticális bénulás, vagy conjugált deviatio lokalizációs jelentősége. Ez a Purinaitd-syndroma és az ikerdombok daganatában, gyulladásában, vérzésében észleljük. Idősebb egyének hirtelen kezdődő, hetekig vagy hónapokig tartó, de gyógyuló, izolált , nem lueses szemizombénulását az atheromás carotis internának a sinus cavernosus falában futó idegekre gyakorolt nyomásával magyarázzuk. Ezért okoz a carotis interna aneurysmája repedése előtt az említett hely nyomása által isolált III., IV., VI. bénulást és az ugyanitt levő n. V.-sérülése miatt kínzó homloktáji, szem- és arcneuralgiát. Néhány szót a monocularis diplopiáról, ill. polyopiáról. Ezt eddig kizárólag psychés — főleg hysteriás eredetűnek tartottuk. Bender 1945-ben az agyvelő lövési sérüléseiben és kanyarós encephalitisben észlelte. Szerinte új vagy ál-macula keletkezése és ennek a régivel egyidejű izgatása okozza a tünetet. III. Áttérek a szemészeti neurológiai vizsgálatokra. Ide tartozik a szemfenék, a látótér, az ophthalmodynamometria és az orbitotonometria. 1. A szemfenék vizsgálata 3 betegségcsoportban a legfontosabb : térszűkítő agyi folyamat, vérkeringési zavar, opticus atrophia. a) Térszűkítö folyamatot okoz tumor, haematoma, abscessus. Mivel a beteg nem mindig panaszkodik látászavarról, modern neurológiai intézetben elemi követelmény a pangásos papilla megállapítása vagy kizárása. Azonban a neurológus kezében az ophthalmoscop csakis tájékozódó eszköz lehet. Minden vitás, kétes vagy határesetben természetesen igénybe kell vennünk az Önök szakértelmét és tanácsait. A pangásos papilla agytumoroknál 80—90%-ban, Wexherg szerint 65%-ban fordul elő. Nagyagyi daganatban 75%-ra, kisagyiban 90%-ra becsülik. Agydaganaton kívül okozhatják a következő betegségek : agylues, tuberculosis, agytályog, hydrocephalus és serosus meningitis, turricephalia, meningitis, nephritis, uraemia, anaemia, ólommérgezés, retrobulbaris folyamatok, sclerosis multiplex, arteriosclerosis, agyvérzés, paranasalis sinusitis. A papilla-oedema megállapítása az agydaganat korai diagnosisának alap-pillére. A megfelelő agyműtéttel a mielőbbi deconxpressiót és ezzel a pangás megszűnését kell elérnünk, mert pár hónap alatt, de olykor sokkal hamarább bekövetkezhet az irreverzibilis retinalis atrophia. Agydaganat gyanújánál ne felejtsük el, hogy a 3 általános fő tünet: pangás, fejfájás, hányás, súlyos cerebrális arteriosclerosban is előfordulhat. Hogy összetévesztés kitűnő szakembereknél is megtörténik, ntutatja, hogy Cushing egy ilyen betegénél decompressiv trepanatiót végzett. b) A szemfenék ereinek kalibere, lefutása, látható, elmosódott: vagy élesen kiemelkedő fala olyan sok következtetésre ad módot, amivel részleteiben nem foglalkozhatom. Tóth Zoltán, a kötőhártya capillárisaiból vasoneurotikus alkatra tudott következtetni. Az ideggyógyászati diagnosticában a szemfenék ereitől főleg arra a nehéz kérdésre várunk feleletét: arteriosclerosis, vagy agy daganat? Klinikai-neurológiai szempontból fontos tudni, hogy az arteriosclerotikus reti-157
