Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)

1950 / 3. szám

tetőfokán észlelhető, a gyors komponens a beteg labyrinthussal ellentétesen, tehát & lassú komponens a labyrinthus felé irányul és a többi tünetek : hányinger, hányás, nagyothallás, süketség biztosítják a diagnosist. Az új elnevezés alapja, hogy a bajt labyrinth-oedemának, illetve hydropsnak tartják.

* *

*

A neurológiai diagnosticában igen fontos a külső 3. szemizom-bénulás. Ennek részleteivel, módszerével nem foglalkozom.

Lássuk az aetiologiát. A 3 szemmozgató ideg : III., IV., VI. közül talán leggyakoribb az abducens laesiója, izolált egyoldali bénulása azonos oldali sziklacsont folyamatnak, tehát otitises mastoiditisnek lehet résztünete. Oka : hogy az abducens a sziklacsont csúcsánál sérül. Ezt Gradenigo-í. sziklacsont-csúcs syndromának hívjuk : azonos oldali parietotemporalis fájdalom kíséri. Okozhatja a sinus cavernosus thrombosisa is, mert az ideg ennek falában fut. Ilyenkor többnyire együtt sérül a III. és IV., sőt a II. és V. agyidegekkel.

Itt még 3 érdekes tünetegyüttest említhetek egész röviden.

1. Castemn-Pichon-f. fissura sphenoidalis v. orbitalis superior-syndroma, lényege egyoldali totalis ophthalmoplegia, egyoldali vakság és a n. trigeminus ophthalmicus ágának anaesthesiája. Ezt lueses periostitis vagy daganat okozza. Más néven Terriensyndroma.

2. A Foix-f. sinus-cavernosus külső falának syndromája, az előbbitől abban különbözik, hogy az arcon nem anaesthesia, hanem fájdalom van, oka : a sinus cavernosus thrombophlebitise.

3. A Jacod-f. syndrome du carrefour petro-sphénoidal az előbbiektől az azonos oldali nagyothallás különíti el. Ennek oka a tuba Eustachii daganata, legtöbbször sarcomája. Osztályomon többízben észleltük ezt a kórképet, a sarcomás daganatnak a szájpadba, orrba beterjedő részét excisióval is igazoltuk.

* *

*

Általában a szemizom-bénulás jelentősége neurológiai szempontból igen eltérő, aszerint, hogy a sérülés supranuclearis, nuclearis, vagy infranuclearis.

Ha supranuclearis, vagyis a laesio a II. frontalis gyrus és az agytörzsi idegmagvak közti területen van, úgy nincs egy izom, vagy féloldali izombénulás, hanem associált szem-izombénulás. Ennek oka a szemmozgató idegmagvak 2-oldali féltekei beidegzése. A sérülés lehet a kéregben és a tractus cortico-nuclearis bármely pontján : capsula interna elülső szárában, ill. térdében és a pedunculus belső egyharmadában (tractus, frontopontinus). A corticonuclearis pálya sérülésének eredménye a jólismert deviation conjugée, ami múló tünet.

Igen jó Landouzy-Grasset cerebralis és pontin gócra utaló beosztása :

1. Ha az agyi sérülés bénulásos v. roncsolásos — a beteg megkímélt, ép oldali végtagjai felé, vagyis az agyi góc felé

2. ha az agyi sérülés izgató hatású, a beteg bénult, vagy görcsölő végtagjai felé, vagyis az agyi góctól eZ-felé tekint.

Pontin sérülésnél ennek az ellenkezőjét észleljük.

Megemlítem a supra, vagy internuclearis szemizombénulást, aminél vagy az internusok, vagy externusok nem működnek : inferior és posterior csoport. Hazánkban Majoros, Weinstein közlései ismertek.

Ha a sérülés nuclearis, oculomotoriusnál többnyire megbénulnak a belső szemizmok- Abducensnél nincs izolált externus bénulás, hanem homolateralisan conjugált tekintésbénulás, kontralateralisan conjugált deviatio. Ennek oka, hogy az abducens-mag egybe.

156