Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)
1950 / 3. szám
Az együttmozgás hiánya jellemző Parkinsonismusban : a szennnozgást nem követi a fej akaratlan elfordulása. Graefe-, Dalrymple-tiinetet hyperthyreosisban találunk, a szemöldök felhúzása latens ptosis jele pl. myastheniában. 2. A neurológiai diagnostica egyik legfontosabb szemmozgási rendellenessége : a nystagmus. Itt utalok Csapody szellemes megállapítására, amely szerint a szemmozgást általában a szemmozgató izmok tonus-szabályozó 4 reflexpárja, vagyis a 8 beidegzés valamelyikének túlsúlya okozza. E 4 reflexpár : a sensibilis, sensoros, vestibularis, kortikális. Ha a szemmozgás ellenkező tonus-impulsust vált ki : létrejön a nystagmus. A nystagmus 3 formája : horizontális, verticalis, rotatoros közül leggyakoribb a horizontális. Különbséget teszünk inga, vagy optikai és rhythmusos nystagmus közt. Előbbi neurológiai jelentősége csekély. A rhythmusos nystagmus legtöbbször fixatiós, tehát a bulbusok extrém kitérésével váltódik ki, a nyugalmi nystagmus inkább rotatoros. A rhythmusos nystagmus további alcsoportjai : élettani vagy pathologiás. Az élettani nystagmus lehet : optikai, -optomotoros. v. optokinetikai és vestibularis nystagmus. A pathologiás nystagmusnak 5 alakja van. Legfontosabb a 1. centralis nystagmus, ezt kiváltja a vestibularis pályáknak a kisagyban, középagyban, hídban, nyúltagyban, gerincvelőben történő izgatása. De létrejöhet a frontális szemmozgató központ kisebbfokú sérülésénél is, t. i. erősfokúnál a góc oldala felé konjugált deviatio, enyhébbnél az ellenkező oldal felé nystagmus észlelhető. 2. A hereditär-nystagmus vagy különböző örökléses idegbajok kísérő tünete, vagy önálló jelenség és ekkor oka a vestibularis rendszer hiányos fejlődése. Ritka és érdekes kórkép a nystagmus-myoclonia, aminél inga-nystagmust találunk a végtagok és törzs akaratlan rángásaival együtt. 3. A tekintési, v. paresis-nystagmus olykor az abducens paresis, vagy általában agytörzs-megbetegedés egyetlen tünete. Epidemiás enceplialitisben. olykor polvneuritisben fontos diagnostikai adat lehet. 4. A hysteriás nystagmus legtöbbször igen sűrű inga-typusú. 5. A bányász vagy foglalkozási nystagmus egyik fontos kiváltó oka a rosszul megvilágított sötét munkahely. A nystagmus diagnostikus tévedésekre adhat okot. Jó tudni, hogy úgy ez, mint az areflexia corneae a fokozott intracranialis vagy intrarachidealis agynyomás kifejezése is lehet! A nystagmus a következő neurológiai kórképekben fontos : a) Az agyvelő térszűkítő folyamataiban : ilyen a daganat, tályog, vérzés, letokolt cystikus meningitis. Lokalizáció szempontjából leggyakoribb bizonyos kisagyi részek laesiójában. Itt tulajdonképpen a helyzeti-fixatio zavaráról, a szemizmok intentiós vagy akciós tremoráról van szó. A kisagy, a brachium pontis, vagy a vestibularisideg sérülésénél —- pár napig, hétig tartó sajátságos szemmozgási zavar keletkezik : jobboldali sérülésnél a j. szem lefelé és befelé, a bal fölfelé és kifelé mozog. Chameleon szemmozgási zavarnak hívjuk a két szemgolyó egymástól független ferde vagy rotatoros, dissociált ingamozgását : csaknem kórjelző tbc-s meningitisre. b) Sclerosis multiplexben a horizontális nystagmus gyakoriságát egyesek 10—15%-ra becsülik (K. Krabbe, Uhthoff) ; tapasztalataim szerint ennél gyakoribb. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy a Charcot-f. klasszikusnak nevezett trias : intentiós tremor, nystagmus, skandáló beszéd —■ csak 10%-ban észlelhető és 90% az atypusos forma '. Egy pillantás a pons nagyszámú gócaira, érthetővé teszi a nystagmus gyakoriságát e bajban. Igen érdekes, hogy — amint arra Merer mutatott rá — a cochlearis ág zavara részleges és múló. c) Gyakori jelentősége van a nystagmusnak Meniere-betegségben, vagy a legújabb elnevezése szerint: endolymphaticus hydropsban. Ennél a nystagmus főleg a roham 155
