Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)

1950 / 3. szám

ritkábban scala médiában lévő, pl. chiasma, hypophysis, sőt temporalis tumornál is előfordul. További okok az orbita vascularis rendellenességei: éspedig a) carotis interna és sinus cavernosus traumás, vagy spontán arteriovenosus aneurysmája (pulsáló exophthal­mus és a szemvénák tágulása); h) cavernosus haemangioma, c) igen ritka az art. ophthalmica aneurysmája. * * * II. A rendszeres neurológiai vizsgálat a pupillák 1. megtekintésével kezdődik. Ideg­orvosi szempontból fontos tünetek : anisocoria, a pupillák excentrikus elhelyezkedése és szabálytalan széle. Ez és az Argyll Robertson-tünet (Robertson angol szemész teljes neve : Douglas A. R.) a neurolues legfontosabb ismertetőjele. A Robertson-tünetet agylues 10%-ban, tabes 80%-ban, paralysis 90%-ban találjuk. Kétes esetben vizsgáljuk a Westphal-Pilz, vagy Galassi-reílexet; erélyes szemzárásra a pupilla éppúgy reagál, mint accomodatióra. Továbbá a ciliospinalis, vagy fájdalmi (Schiff-f.) reflex hiányzik, ■— nevezetesen a nyak csípésére nincs fájdalmi pupillatágulás — a myosis sötétben is állandó és végül iris-atrophia van. Paralysis progressivában, tabesben olykor fénybeha­tásra a pupilla nem szűkül, hanem tágul: ezt nevezzük paradox pupillareactiónak. A Robertson-tünet előfordul alcoholismusban, diabetesben, encephalitis epidemica­­ban. az ikerdombok daganatában —- de összesen csak P4°/0-ban ! Jelentőségét fokozza, hogy irreparabilis, vagy »heg-tünet«, tehát eltűnéséről nem lehet szó. Az Argyll Robertson tünethez hasonlít az ismert Adie-syndroma pupillotoniája, vagyis reflektoros fénymerevség, ami azonban egy órai sötét szobában tartózkodás alatt megszűnik és atropin, cocain éppúgy kitágítja, mint a normális pupillát. Az Adie­­syndroma, másik tünete a térd, Achilles-reflexek hiánya és így könnyen összetéveszthető tabessel. A tünetcsoportnak tabeshez. általában lueshez semmi köze nincs, azelőtt toxicus tartalommal, újabban avitaminosissal, így idült abortiv-pellagrával magya­rázzák. Az ophthalmoneurologia egyéb fontos reflexzavarai : conjunctivalis és cornealis areflexia, mindkettő a n. trigeminus I. ágának, vagy a perifer facialis sérülésének jele. Cornealis areflexia cerebello-pontin (angulus) daganat korai tünete lehet. A cochleo-orbicularis reflex: erős hangbehatásra szemzárás — jó szolgálatot tehet az organikus süketségnek a szimulálástól való elkülönítésére. A gla­bella, vagy supraorbitalis-reflex azonos értékű a Guillain-f. nasopalpebrális reflex-szol: a megfelelő terület kopogtatására szemzárás következik, ami perifer facialis bénu­lásnál homolateralisan csökken vagy hiányzik, centralis facialis bénulásnál foko­zódik. Érdekes az oculo-cardialis v. Aschner-reflex : a két szem nyomására normális egyén­nél a pulsusszám percenkint 7—8-cal csökken ; ez Basedow-Ъап, tabesben csökken vagy hiányzik. Psycho-reflex-nek hívjuk a pupilla tágulását, félelem, ijedtség, orgasmus hatására, míg a szem lokális fájdalma inkább miosist okoz. Ideomotoros reflexnek hívjuk a pu­­pillatágulatot »fény«-elképzelésére. A pupilla normális viszonyok közt állandó mozgásban van, ez neurastheniában, hysteriában, epilepsiában és agydaganatban kórosan fokozódhat: hippus. Az ophthalmoplegia internát, az absolut, vagy totális pupillamerevséget csak a tel­jesség kedvéért említem. Abnormis nedvesség, nevezetesen reflektoros-könnyezés előfordul régi facialis bénu­lásban, ha ez evés vagy ivás közben. »krokodil-könnyek«-nek nevezzük, Bogorad nyomán. Milyen neurológiai adatokat nyerünk a szemmozgások rendellenességének meg­figyeléséből? löt

Next

/
Thumbnails
Contents