Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)

1950 / 3. szám

У ч<$" л * egyciarai ír. {ДО A glaucoma klinikája írták : V. P. Filatov és Sz. F. Kalfa (Veszt Opht. XXIX. 2. 1950. 8—14.) A glaucoma ellenes küzdelem ma a szovjet szemészet legaktuálisabb és legnehezebb feladata. A nehézségek különböző okokból származnak. A glaucoma ellenes harc nehézségének első oka abban rejlik, hogy a glaucoma tünetei a kezdeti stádiumban a legtöbb esetben alig kifejezettek, s ezért hosszadalmas és alapos kivizsgálás szükséges (pontos anamnesis, elastotonometria és tonometria, főleg a napi ingadozás mérése, a vakfolt vizsgálata, terhelési próbák, stb.). Tekintetbe kell venni, hogy a kezdődő glaucoma subjectiv tünetei gyakran alig meghatározhatók és igen sokszor nem a szemre, hanem a fejre és a szemkörüli részekre localisalódnak. Ilyen esetekben a betegek fejfájásról, fáradtság érzetről stb. panaszkod­nak. Ezek a tünetek nem mindig vonják magukra a szemész figyelmét és a beteg gyakran ideggyógyászhoz fordul, vagy a szemész küldi ideggyógyászhoz. Emiek igazolására a következő példát említjük : Egy betegünk 3 éve állt ideggyógyászati kezelés alatt neurasthaenia diagnosissal. Panaszai nem világosak : kellemetlen érzés közeli munkánál, nyomás a fejben, ami tartósabb elfoglaltságnál erősödött és akadályozta a beteget munkájában. Ezen panaszok miatt bár objektív neurológiai tünetek nem voltak, mint neurasthaeniát kezelték. A beteg állapota nem javult. Az odesszai szem­klinikán, ahol a beteg szemüvegrendelésre jelentkezett, derült ki, hogy a bal szemen simplex glau­coma van kifejezett excavatióval, e szemen csak kézmozgatást lát. A jobb szemen normális látás­­élesség mellett glaucomás excavatio, beszűkült látótér, megnagyobbodott vakfolt. Hasonló esetet még sokat említhetnénk, de ez így is egy bizonyíték arra, hogy 40—45 éves egyének a legkisebb szempanaszok esetén is alapos vizsgálat alá veendők, mindig gondolva glaucomára. A glaucoma ellenes küzdelem nehézségeinek második oka szorosan kapcsolódik az elsőhöz. Ez abból áll, hogy nem mindig lehet a glaucoma kezelését megkezdeni a baj korai stádiumában a késői diagnosis miatt. Viszont a glaucoma gyógykezelésének legkedvezőbb stádiuma éppen a kezdeti szak. Ebben a szakban a glaucomás szem a leg­jobban reagál a miotikumokra és megvan a lehetőség a szemnyomás normális szinten való tartására és a functiók műtét nélküli megóvására is. A vizsgálatok egész sora bizonyítja a szövettherapia jó hatását a glaucoma kezdeti stádiumában. Egy nőbeteg chronicus glacomával került az odesszai szemklinikára, annak ellenére, hogy rend­szeresen hosszabb időn át használt miotikumot. Bal szemen glauc. infl. chron. Jobb szemen kezdeti glaucoma. Tensio a bal szemen 44 Hg. mm, ami erélyes pilocarpin és proserin adagolására 26 mm-re csökkent, de a napi ingadozás 5 mm. A betegnél szövettherapiát alkalmaztunk. Két hét múlva a napi tensioingadozás mindkét szemen normális lett : 2—3 Hg. mm. 3 hónap múlva ellenőrzés, napi tensioingadozás normális és a vakfolt, anely első ízben jelentősen megnagyobbodott volt, szintén normális lett. Szemészet 145

Next

/
Thumbnails
Contents