Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
38 mutatják. Az arcon adenoma sebaceum, melyeknek csomói között naevusok voltak láthatók. Gyakori epilepsias roham. Később a külső izmok gyengesége és ptosis, fokozatos szellemi eltompulás, beszédzavarok. Kezdetben a látóidegfő oedemája, később decoloratiója. Fokozódó agynyomásos tünetek közepette exitus. A retinán éles szélű, kerek, lapos elváltozás, mely fehér, benne sárgás csíkokkal. Az agyféltekékben számos tuberosus csomó, mely szövettanilag spongiobastomának felelt meg. A másik esetben hasonló retinalis elváltozás és a leírthoz hasonló tünetek. A harmadik betegnél a funduson pigmentált szélű világosabb folt, mely a choriodeában helyezkedik el. A macula táján keringési zavarok tünetei, másodlagos látóidegsorvadás voltak láthatók. Boros Béla. Vizsgáló eljárások; optikai műszerek és eszközök GUT: Ophthalmoskopie im aufrechten Bild in indirekter Beleuchtung. Szemtükrözés egyenes képben indirect megvilágítással. (Ophthalmologica, 116 : 2. 79. 1948.) Az ismert Oculus tükörbe a 0,9 W lámpa helyett 3,6 W-osat tesz, a vizsgálathoz tág pupilla szükséges. A szemfenék a direct megvilágított hely mellett is fénylik, ez az indirect fény, ami az inhártyáról verődik vissza és ezáltal a chorioidea, pigment epithel és a retina hátulról kap fényt. Ahol a pigment hiányzik, ott erős fényt kapunk, ahol szaporodott, ott árnyékot, így egyes részletek, amelyek a direct fényben elkerülnék figyelmünket, indirect fényben sokkal jobban látszanak. Pl. a retroretinalis macula ártalom direct fényben nem látszik, indirect fényben pedig még jobban látszik, mint a vörös mentes fényben. Haab fedezte fel ezt az eljárást, de feledésbe merült. Nagy Ferenc. áMSLER: L’Examen qualitatif de la. fonction maculaire. A sárga folt működésének qualitativ vizsgálata. (Ophthalmologica, 114 :248. 1947.) Fekete alapon fehér vonalakból 10 cm nagyságú négyzetet szerkesztett, amelyet fehér vonalak A cm-es apró négyzetekre osztanak, középen fehér pont. Vizsgálati távolság 30 cm. A beteg a következő kérdésekre válaszol: I. kérdés. Látja-e a fehér pontot a négyzet közepén? Válasz: „Igen, tökéletesen.“ (Nincs centrális scotoma) Vagy „Nem, a középső pontot nem látom, csak oldalt látok“ (Abs. centr. scotoma). II. kérdés. A fehér pontra nézve látja-e a négyzet mind a négy sarkát, mind a négy oldalát, látja-e a nagy négyzetet egészében? Válaszok: „Igen, látom“ — vagy „Nem látom, itt és itt hiányzik egy szöglet, vagy oldal“ és a beteg meg is mutatja, hol. III. kérdés. A fehér pontot nézve épnek látja-e a négyzetet, ill. mutat-e a négyzetes háló megszakításokat, fátyolos-e valahol és pedig hol? (Fara és juxta centrális scotomák. abs., vagy rel.) IV. kérdés. Párhuzamosak-e és egyenesek-e az öszszes vonalak, és a kis négyzetek egyformák és szabályosak-e? (Metamorphopsia). V. kérdés. Lát-e még valami egyebet, egyes vonalak mozgását, vibrálását, fénylését, színeződését és hol? (Entoptikus perceptiok)