Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
39 VI. kérdés. Milyen távolságra vannak az észlelt jelenségek a fixált ponttól, ill. hány ép apró négyszögecske van e pont és az elváltozás között? Nagy Ferenc. ALFRED PFISTER: Anfertigung und Verwendigung einer Sehprobentafel zur objektiven Sehschärfenbestimmung. A látóélesség objektív meghatározására szolgáló próbatábla készítése és alkalmazása. (Ophthalmologica 113: 4, 344—364. 1947.) Szerző először leírja azon hosszadalmas kísérletezés folyamatát, mely végre elvezetett a látóélesség Goldmann szerinti objectiv meghatározására szolgáló próbatábla előállításáig. Aztán ismerteti a véglegesen kialakult készüléket és alkalmazását. Úgy a vizsgálótábla, mint a rajta lévő fehér és fekete négyszögek nagysága meghatározott. Ezelőtt középen leng fel és le egyenletes sebességgel egy kisebb tábla, melynek négyszögletes ábrái nagyobbak az alaptáblán levőknél. A vizsgálatnál közel ül a beteg. Az orvos elektromos szemtükörrel nézi a vizsgált szemet (a másikat bekötötték). A beteg addig marad a tábla előtt ebben a távolságban, míg szemén megjelenik a középső tábla, mozgásával egyidejű szabályos ingamozgás. Ez kb. fél perc alatt áll elő. Ezután változtatják a tábla távolságát. Addig fokozzák, míg a szem szabályos nystagmusa bizonytalan rángatózásba megy már át. Most lassan közelítik a táblát, hogy a szabályos szemmozgás ismét előálljon. Ez a távolság adja meg az objectiv látóélességet, melyet empirikus tapasztalati skála szerint olvasnak le. A tapasztalat szerint teljes látásnak 1.3--1.5 méter felel meg. A vizsgálat nehézségekbe ütközik lencsenélkülieknél csökkent mélységlátásuk miatt. Ezenkívül a betegek 10—20 százaléknál nem lehet kiváltani nystagmust és így ezeknél a vizsgálat nem végezhető el. Gát László. PASCAL J.: Role of the variability in contact lenses. A corneális görbület jelentősége a kontaktüveg viselésben. (Ophthalmologica 116: 318—321. 1948.) Klinikai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ugyanazon kontaktüveggel többféle fokozatú ametropia corrigálható. Ennek magyarázatára 3 dolog jöhet szóba: 1. A folyadéklencse vastagságának különbözősége, 2. A corneális radiusok különbözősége, 3. A cornea törésmutatójának különbözősége. Az elsőnek és a harmadiknak a szerepe oly csekély, hogy csaknem elhanyagolható. Pascal megfigyelése szerint, a differentiát a corneális radiusok különbözősége okozza, amit számításokkal is alátámaszt. Györffy István.
