Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
195 A szem fénytörésének kialakulásáról Rektori székfoglaló előadás. Tartotta: Kettesy Aladár dr. a debreceni Tudományegyetem tanévnyitó közgyűlésén, 1949 szept. 28-án. Tisztelt Egyetemi Közgyűlés! Ha székfoglaló előadásom megnyitó szavaiban a közelmúlt eseményei közül arra szeretnék rámutatni, amely tudományegyetemünk szempontjából a legnagyobb horderejű, akkor arról a nagy nemzeti eseményről kell szólnom, amely ez év aug. 20-án következett be, amikor a Magyar Népköztársaság alkotmánya törvénnyé lett. Közelebbről : A Bevezetésnek és négy §-nak van egyetemünkkel közvetlen vonatkozása. A bevezető szavak szerint a nagy Szovjetunió fegyveres ereje megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. Népünk a munkásosztály vezetésével a Szovjetúnióra támaszkodva megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását. Ehhez tartozik a 2. § első bekezdése, amely kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. Ez vonatkozik általánosságban minden magyar intézményre, így természetesen egyetemünkre is. De az egyetem különleges feladatairól is megemlékezik alkotmányunk. így a 48. § második bekezdése, amely a dolgozók művelődéshez való jogát többek között a felsőfokú oktatással és az oktatásban Vészesülők anyagi támogatása útján valósítja meg. Az 52. §, amely kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és művelődésére, következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit; végül az 53. §, amely szerint a Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát és — ez az utolsó mondata ennek a §-nak — minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a néphez hű értelmiség kifejlődését. Ezek a §-ok egymás mellé helyezve, tömören ugyan, de minden alapvető szempontra kiterjedően megszabják azokat a nagyszerű feladatokat, amelyeknek megoldása az egyetemre hárul. A feladatok sokaságából e pillanatban mindössze egyet akarok kiemelni : azt, amely az egyetem legmagasabb funkciójával, az alkotó tevékenységgel, a tudományos munkával függ össze. Alkotmányunk idevonatkozó rendelkezése így szól: a Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a nép ügyét szolgáló tudományos munkát. A kérdés: hogyan kell alkotmányunknak ezt a mondatát értelmezni? 1 lógván kell az ebben meghatározott feladatot a mindennapi élet konkrét munkájában valóra váltani. Tisztelt Egyetemi Közgyűlés! A választ erre a kérdésre a következőképen lehet megadni : A tudomány ideológia, s mint ilyen, a szellemi kultúrának épen úgy alkotórésze, mint a művészet, irodalom, vagy politika. A tudományra is vonatkozik tehát .Sztálinnak az a meghatározása, hogy a szovjet kultúrának formájában nemzetinek, tartalmában szocialistának kell lennie. Sztálinnak ez a rövid és szabatos meghatározása megadja a kritériumait annak, hogy milyen legyen a nép ügyét szolgáló tudomány. Eszerint, először is, a formára nézve magyar tudományt kell művelnünk, magyar nyelven, a magyar tudomány neves hagyományaira támaszkodva, a magyar sajátságok kidomborításával. Másodszor, a tartalomra nézve szocialista tudományt kell építenünk, olyan tudományt, amely a nemzetközi szocialista fejlődést szolgálja, anyagi és szellemi síkon egyformán, amely a dolgozó nép boldogulását segíti elő, a dolgozó nép hasznára készül. Ez a meghatározás azonban nem maradhat sem az egyik, sem a másik viszonylatban üres szólam. A konkrét megoldás a tényleges tevékenység útjára lépés. Ennek a lehetőségnek azért nincs most már semmi akadálya, mert mindhárom tényező : magyarság, tudományosság és szocializmus tárgyi valóság. 1*
