Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
179 kiértékelésével, a János-kórház glaucomás betegek újszellemű organisatiójával kíván közreműködni. Az István-kórház a gl. histologiájával, a Rókus-kórház gonioskopiával, a csarnokvíz vizsgálatával, új gyógyszerek kipróbálásával, az Irgalmas-kórház a permeabilitás, a közti agy-vasomotorcentrum, szemkörüli ganglionok kérdésével óhajt foglalkozni. A Zsidó-kórház gonioskopiás vizsgálatokat, a vénáé aqueosae rendszerének kutatását, a vércsarnokvízgát tanulmányozását, a hypothalamus, valamint a neuorovascularis centrum vizsgálatát tűzte ki tüzetes tanulmányozás tárgyául. Orbán Tibor a corpus ciliare ganglionjait kívánja tanulmányozni. A vegetativ idegrendszer és a belső secretiós rendszer szemészeti vonatkozásainak vizsgálatával foglalkozó munkaközösség nevében Radnót Magda referált és beszámol azokról a többirányú vizsgálatokról (pharmacologiai, kísérleti kórtani, szövettani vizsgálatok), amelyek a II. sz. Szemklinikán folynak. A munkaközösségbe jelentkeztek a debreceni Szemklinika : a ciliaris idegek szövettani vizsgálata ; pécsi Szemklinika : az acetylcholin hormonális vonatkozásai, különös tekintettel a retina ereire ; Rókuskórház : sympathicus és parasympathicus rendszer ; Zsidó-kórház : hypothalamus szerepe a szemfeszülés ingadozásával és a szervezet egyéb ritmikus változataival kapcsolatban ; pécsi Anatómiai Intézet (Ftérkő Béla és Bárod Veronika) : a retina és hypothalamus közti kapcsolatok. A szöveti therapia és biogen stimulatio kérdését Boros ismerteti. A munkaközösség máris a Tudományos Tanács ellenőrzése mellett dolgozik. A Pécsett készült szövet - extractumokkal szemben olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg, hogy nem tudnak elegendőt előállítani. P. Szántó Olga, Raáb, Miklós, Kettesy, Mócsy Márta, Radnót Magda a biogen stimulatio eredeti irodalmának megszerzésével, a szövet-extractumok előállításának és alkalmazásának kérdéseivel foglalkoztak hozzászólásaikban. A gyermekeknél alkalmazandó intratracheatis narcosis ügyét Csapody ismertette s hangsúlyozta annak nagy jelentőségét gyermekeken végzett műtétek esetében. A kérdéshez Weinstein és Galla szóltak hozzá, utóbbi reményét fejezte ki, hogy a Tudományos Tanács támogatása ezen a téren is érezhető lesz. A vakok rehabilitatiójának Liszauer Dezsőné és Galla a felelősei. Utaltak arra, hogy az országban ezidőszerint található 8000 mindkét szemére vak egyén közül mintegy 20% gyógyítható lenne, főképpen a binocularis cataracták. Ezen a téren hármas feladattal kell szembenézni : a) a vakok összeírása, b) a vakság okainak feldolgozása, s kiértékelése a preventio szempontjából, c) a vakok bekapcsolása a termelő munkába. A referátum utáni vita, amelynek során Kettesy, Bartók, Bendenritter, Gát, Tauszk, Remenár, Csapody, Pelláthy, Biró és Galla szóltak hozzá, a vaksággal kapcsolatos minden tudományos és gyakorlati probléma szóba került. A legutóbbi népszámlálás keretén belül készült vaksági statisztika folyamatban levő feldolgozása az egész kérdésnek biztos és szilárd kiindulópontját fogja képezni. Az értekezlet következő pontja a hazai kontaktüveg-intézet felállításának kérdése volt. Galla főtitkár hangsúlyozta, hogy az intézet felállítását máraz 1949-es tervév is programmjába vette. A probléma megoldása csak az OTI-val való együttműködés révén képzelhető el, amely évi 2—300 pár kontaktüveg megrendelését is vállalná és e réven az intézet forgalmát is biztosítaná. Az intézet önmagát tartaná el, s csak a megindulásához volna nagyobb összegre szükség. A felállítandó intézet nemcsak a hazai szükségletnek, hanem a környező államok igényeinek is meg tudna felelni. A gyakorlati célok megvalósítása mellett az intézet természetesen tudományos működést is fejtene ki. Biró az intézet megvalósítását sürgősnek és fontosnak tartja. Éppen az ipari munkások szenvednek a legnagyobb számban olyan sérülést, amit leghatásosabban kontaktüvegekkel lehet corrigálni. (Szaruhártyahomályok, féloldali lencsehiány.) A kontaktkérdés tehát eminensen szociális kérdés. Megoldását illetően szerencsés helyzetben vagyunk, mert Dallos és Győrffy személyében külföldön is ismert kiváló szakemberekkel rendelkezünk. Indítványozza, hogy bevonásukkal létesítsék meg az intézetet. A szemizomegyesúly-zavarok kérdését Sternberg Alice távollétében Raáb referálta. A probléma már az 1949-es tervévnek is egyik pontját képezi, mivel elválaszthatatlan a csökkentlátásúak rehabilitációjának ügyétől. Utal arra, hogy az ország lakosságának mintegy 5—6%-a egyik szemére amblyop. Az amblyop ember csökkent munkaképességű, az amblyop munkást könnyebben érhetik ipari balesetek. Az amblyopia oka legtöbb esetben szemizomegyensúlyzavarokban keresendő. A kérdés elméleti és gyakorlati kutatására a II. sz. Szemklinika felajánlotta helyiségét s a klinika felszerelése, kiegészítve a felelős eszközeivel, kiindulópontja lehet a megalakítandó intézetnek. Mócsy Márta a tervet fontosnak és kivihetőnek tartja, Csapody pedig a Szakcsoport teljes támogatásáról biztosítja a referálót. Ugyancsak az 1949-es tervév programmjába tartozik a színlátás physiologiájának tüzetes vizsgálata is. Kettesy, a kérdés felelőse, új pigment anomaloscopot kíván a gya12*
