Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
142 tágítok semmiféle változást nem okoztak. További megfigyelések arra a felismerésre vezettek, hogy a kétféle viselkedés kétféle öröklődési tíjpus szerint tagozódik, amennyiben a dominánsán öröklődő deg. pigm. rét. therápiásan befolyásolhatónak, a recesszió viszont resistensnek mutatkozott. (A két typus klinikailag is eltérő : a domináns csak a szemre lokalizálódik, a recessziv viszont, különböző agyi eredetű syndrome k tagjaként, egyéb cerebrális dysfunctiókkal kapcsolatos.) Mindezen megfigyeléseit hozzászóló többízben publikálta. (Kl. M. Aug. 1936, Arch. d’Opht. 1936, Brit. J. Ophth. 1939. Ophthalmologica 1944, Brit. J. Opth. 1948.) s azt a felfogást hangoztatta (1944), hogy a deg. pigm. rét. domináns typusában feltehetőleg a vasculáris, a recessziv typusban a neurogén tényezők vannak előtérben. Ehhez a megfigyeléséhez kapcsolódnak azok a tapasztalatai, amelyek a glaucoma és a deg. pigm. rét. viszonyára vonatkoznak. Ismert klinikai s constitutionális tény, hogy az ú. n. inflammatiós, vagy congestiv glaucomában az érrendszer, glaucoma simplexben az idegrendszer labilitása jelentékenyebb. Ezt előrebocsátva, szóló tanulmányai során öt esetben észlelte, hogy deg. pigm. ret.-hez glaucoma szövődött (kb. 300 deg. pigm. rét. közül): mind az öt deg. pig. rét. domináns typusú volt s a kapcsolódó glaucoma minden esetben inflammatiós (congesliv) jellegű volt. Ilyen és ehhez hasonló problémákban Kiss professzor kutatásai s a nyomán irieginduló vizsgálatok bizonyára sok értékesíthető eredményt fognak produkálni. Fekete Sándor: A szülészetben is észleljük az előadó által említett általános vénás szívó hatás fontosságát. A terhesség elejétől kezdve a légzési typus megváltozik : mélyebb és ritkább lesz. Ennek az eredménye az, hogy különösen a terhesség utolsó harmadában az előadó által említett légvételekkel együtt járó szívó hatás ritkább lesz és így mód nyílik arra, hogy a vér az agyi sinusokban felhalmozódjék. Ennek különösen ecclampsiánál van nagy jelentősége. Ecclampsiánál a légvételek még ritkábbak s fokozott mértékben jön létre az agyi pangás. Megmagyarázza ez a körülmény a szülés jó hatását az ecclampsia lefolyására. A magzat megszületése után azonnal felszabadul a légzés, a szívóhatás érvényesül, az agy vértelt sinusai kiürülnek és a pangás csökken. Egy másik terület, ahol ennek a szívóhatásnak fontos szerepét látjuk, a magzat intrauterinalis agyvérzéseinek a kérdése. Az ilyen vérzések ugyanis gyakoriak. Méhen belül a magzatnak még tüdőműködése nem lévén, az egész vérkeringés az artériás nyomásra van utalva és részben ezzel magyarázható a magzat agyi vérzése. Nagyon szeretnék rámutatni arra, hogy az előadó anatómiai és élettani megfigyeléseinek más területeken is nagy jelentősége van. összefoglalás. A vizsgálatok folytatását képezik szerző további közleményeinek (Ophthalmologica. Vol. 106., No. 5—6., 1943., Szemészet. 1949. 1. sz.). A v. ophthalmica hasonló viszonyban áll a koponyái sinus-rendszerhez, mint a vv. cerebri. A sinusrendszer és valamennyi vénája a mellkas nagy szívó hatása alatt áll a v. jugularis internán keresztül. Az elülső szemcsarnokba fecskendezett hígított tus nemcsak élő állatokban szívódik fel a szerző által leírt plexus cil.-ba, hanem friss emberi tetemekben is a v. jugul. int. megfelelő szívása alapján. Enucleálás előtt tumoros emberi szem elülső csarnokába fecskendezett tus ugyanezen érfonatba szívódott fel. A Schlemm-csatornának csupán kisegítő felszívó szerepe van. Emberi szemek melanosarcomáinak festékes sejtjei is ugyanezen plexus cil.-ba szívódnak fel és úgy kerülnek be a vérkeringésbe. Horay C., Weinstein P., Papolczy F., Badnót M., Biró I. ophthalmológusok és Fekete S. gynaekológus a vizsgálatok klinikai fontosságára mutatnak rá hozzászólásaikban. PE310ME. ©. Kína: Ii:sanMOOTHOm<“Hne jieac^y KpoBOOöpaiuemieM raaaa n aioara. CraTbH HBjineTCH npoAOJiweHaeM onyöjiHKOBaimbix no chx nop cooSmemiH aBTopoB (Ophthalmologica Vol. 106., Na 5—6., 1943., Szemészet, 1949. 1. sz.). V. ophthalmica Haxo- Ahtch b TaKOM OTHOiiieHHH K CHHycHoß cucTeMe aepena, KaK vv. cerebri. CmtycHaH caCTCMa h Bee ee Beírni HaxoanTcn noa cujibHbiM BcacbiBaiomHM neücrBHeM rpyAHoií kjictkh aepe3
