Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
143 v. jugularis interna. MHUHUHpoBaHHau b nepeamoio KaMepy nia3a pa3BeueHÚaH Tynib Bcacw- BaeTCB He TOJlbKO B >KHBOTHbIX, B OnHCaHHOH aBTOpOM, plexus ciliaris, HO H B CBe>KHX uejio-BenecKHx Tpynax, nofl fleöcTBHeM cooTBeTCTBeHHoro BcacbiBaHHH v. jugularis interna 25 mhhvt AO BHyKjieaqHH, BcnpbiCKHyTan b nepeaHioio uaMepy rua3a, HejioBena c onyxojibio, Tyuib Bcocajiacb b to we caMoe cocyuHCToe cnneTeHHe. KaHan UlneMMa nrpaeT műm. BocnoMora- TeJibHyio BcacbiBaromyio pojib. MeaaH0capK0MaT03Hbie KneTKH nejioBenecKrix ma3 Bcacw- BaroTCH b tot >Ke caMOÍí plexus ciliaris. 0(})TaJTbMOjiorH Xopaü T., BeHHUiTeimn., rianojibUH <t>., PaflHOT M., Bupo M. h ruHeKOJior OeueTe noanepKHBaioT BanruocTb sthx HCCJieaoBaHHií b CBOHX BblCTynjieHHHX. Summary. The paper is a continuation of the authors previous communications (Ophthalmologica, Vol. 106. No. 5—6,1943. Szemészet, 1949. N o.l.). The ophthalmic veine is in a similar connection to the intracranial sinus-system as the cerebral veines. The whole sinus-system with all its veines is under the periodic suction of the thorax via internal jugular veine. The Indian ink injected into the anterior chamber was absorbed into the ciliary plexus described by the author as well in living animals as in fresh human corpses. The natural sucking of the thorax was substituted in human corpses by artificial sucking of the internal jugular veine. Indian ink injected into the anterior chamber of living human eye 25 minutes before enucleation was similarly absorbed by the same ciliary plexus. The canal of Schlemm has only an accessory influence in the sucking. Auther demonstrated pigment-cells of melanosarcoms in human eyes absorbed by the same plexus. This is the way of metastases. Discussion. Professors G. Horay, P. Weinstein, F. Papolczy, M. Radnót, I. Biró (ophthalmologists) and Prof. S. Fekete (gynaecologist) emphasised the practical importance of the results. Az orthoptikáról.* Irta : Dr. Raáb Kornél. A 12 külső szemizom együttműködésére vonatkozó élettani és kórtani ismeretek foglalata az orthopiika. A külső szemizmok együttműködése a kétszemes együttlátást szolgálja, tehát a két szemből összetett közös szervnek, az ú. n. diophthalmusnak egyik functiója : a motoros functiója. A diophthalmus sensoros működései : a közös fixatio és a közös látótér. Klinikai tapasztalatok alapján felmerült a kérdés, hogy a diophthalmus ezen egyes részletműködései között vannak-e összefüggések. Ilyen összefüggések igenis vannak, mégpedig olyan értelemben, hogy a sensorium zavarai kihatnak a motorúimra, a motorúiméi a sensoriumra. Többféle összefüggést ismerünk ; ezeket példákkal szeretném illusztrálni. Ha gyermekkorban a fusio valamely okból — optikai vagy más okból — akadályozott, kancsalság fejlődik ki. Felnőtt korban is, ha megvakul az egyik szem (de nem is kell, hogy egészen megvakuljon), kancsalító állásba kerülhet. A Vogt-féle familiáris kétoldali sárgafolt-aplasia nystagmusszal jár együtt; ugyanezt látjuk pl. felnőttek myopiájánál. ha a maculák Fuchs-folt miatt tönkremennek. Mindezek sensoro-motoros kölcsönhatás példái. Fordítva : ha a 12 szemizom közül akár egy is és akár csak kismértékben is meggyengül, paretikus lesz, akkor fusiozavar vagy diplopia jön létre. Sőt, ha a külső szemizmokban csupán tonuscsökkenés támad — ez szerepel a heterophoriáknál —, úgy olyan tünetcsoport: asthenopia jelentkezik, amely a szem fénytörési hibáira jellemző. Ezek tehát motoro-sensoros kölcsönhatások. — Vannak ezenkívül még motoro-motoros kölcsönhatások is, nevezetesen a külső és a belső szemizmok között. Legismertebb közülök a convergentia és az accommodatio kapcsolata ; ezen keresztül tudjuk cycloplegiával, vagy szemüveg viseltetésével befolyásolni a kancsalságot. Hasonló összefüggés az összetérítéssel járó pupillaszűkület, vagy oldalratekintéskor a temporalfelé néző szem pupillájának megszűkülése stb. * Előadás a Szemész Szakcsoport budapesti továbbképző tanfolyamának 1949 február 18-i ülésén.
