Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
130 A Kirovról elnevezett katonai orvosi akadémia szerepe a szovjet szemészet fejlődésében.* (A katonai orvosi akadémia 150 éves jubileuma alkalmából.) Irta: Prof. B. L. Poljak. 150 évvel ezelőtt, 1798-ban két orvosi sebészi akadémiát alapítottak : Péterváron és Moszkvában. A moszkvai csak 1808-ig működött, de a pétervári évtizedrőlévtizedre növekedett, erősödött és az orosz orvostudomány és orvosi káder alapja lett. 1934-ben a forradalom halhatatlan tribunjáról, Kirov-ról nevezték el. Az akadémia 150 éves működése alatt az orvostudomány minden területén kiválót és maradandót alkotott és falai között nem kisebb tudósok nevelkedtek, mint Pirogov, Botkin, Szecsenov és Pavlov. Az Akadémia az orosz szemészet fejlődésében is alapvető szerepet játszott, mivel itt alakult meg Oroszországban az első, Európában második önálló szemészeti tanszék. Később hosszú időre szünetelt a szemészeti tanszék működése, amikor is az eddigi szokások alapján a sebészettel együtt folyt a szemészet oktatása. A szemészeti tanszék első professzora Joszif Grubin volt, sebész és szemész, erélyes szervező, aki évről-évre fejlesztette intézetét és számos szemészeti eszközt készített. Utódja adjunctusa, Pelechin volt, de ugyanakkor a sebészek közül Szálamon, Duboviczkij, Pirogov és mások is tanították a szemészetet. Utána Kábát akadémikus nevét kell megemlíteni, aki sokat tett a szemészet fejlesztése érdekében, különösen azáltal, hogy rendszeresítette a hadseregben a szembetegségek gyógyítását. Első szervezője volt a trachomaellenes küzdelemnek. Kábát volt az első orosz szemész, aki munkáival a nemzetközi szemészkongresszuson is szerepelt, így 1857-ben Brüsszelben, 1862-ben Párizsban. Munkái közül jelentősek a «Szemészeti megbetegedések a hadseregben», «Szembetegségek Oroszországban» címűek. 1860-ban újból felállították az önálló szemészeti tanszéket, melynek élére Graefe tanítványa, Junge került, aki egyszerre lett a pétervári akadémiai és a moszkvai egyetem szemészeti tanszéknek vezetője. 1860-tól 1882-ig vezette intézetét híres tanítványaival, Dobrovolszkival és Bellarminovval. Ez idő alatt az orosz szemészet nagy fejlődésen ment keresztül, komoly tudományos munka folyt mindkét szemészeti tanszéken. A szemészet tanítása a IV. és V. évfolyamon történt, de nemcsak orvostanhallgatók, hanem a hadseregből bevezényelt orvosok is tanultak. A húsz év alatt Junge és iskolája, Dobrovolszkij, Hodin, Danilov stb. több mint 100 tudományos munkát adtak ki, amelyek főként az optikával, a szem physiologiájával, a szem normális és pathologiás anatómiájával foglalkoztak. Magának Junge nek tudományos munkássága nem volt nagy, két jelentősebb monográfiája említhető meg : «A szemgolyó mechanikai centrumáról» (1865) és «A hadseregben előforduló epidemiás szembetegségek»-ről szólók. Dobrovolszkij 1868-ban elsőnek hívta fel a figyelmet a tartós accomodatiós spasmus szerepére a hátsó staphyloma és a szemtengely meghosszabbodásának kifejlődésében. Ó gyakran talált hátsó staphylomát nemcsak myopoknál, hanem hypermetropoknál is. Dobrovolszkij a Donderssel folytatott polémiájában azt állította, hogy a szemre káros tartós accommodatiós spasmus elkerülésére a teljes hypermetropiát corrigálni kell és a correctiót ajánlatos hosszabb atropinozás után végezni. * Poljak professzor tanulmánya a Veszt. Oftalm. XVIII. kötetében (1949. 3.s zám) jelent meg s tekintettel arra a kiemelkedő szerepre, amit a 150 éves Akadémia az egyetemes orvostudomány történetében játszik s arra a széles perspektívára, amit ez a cikk az orosz szemészet fejlődésére vet, mindenképen fontosnak és indokoltnak láttuk, hogy olvasóink is megismerhessék. A dolgozat a sok közül, csak egy orosz szemészeti iskola munkásságát mutatja be, de annak méreteiből is következtethetünk az orosz szemészet nívójára, fejlettségére s a nyugati iskolákat is megelőző önálló törekvéseire. A cikk eredeti címe : Rol i znacsenie Voenno — Medicinszkoj Akademii im. C. M. Kirova o razvitii otecsesztvennoj oftalmologii. A szerkesztőség.
