Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
131 Egy másik munkájában Dobrovolszkij adatokat hoz fel az astigmia teljes vagy részleges öncorrectiójára a ciliaris izmok különböző átmérőkben való egyenlőtlen összehúzódásai révén. Más esetekben, állításai szerint, éppen ellenkezőleg, a ciliaris izmok egyenlőtlen összehúzódásai következményekében az astigmia nyilvánvalóvá válik, vagy növekedik, ezért véleménye szerint az astigmia diagnosisában nélkülözhetetlen az atropin. A 60—70-es években megjelent tudományos munkák közül nevezetesebbek : A színérzés physiologiája (Dobrovolszkij, Hédin, Nikitin), Látótér és látásélesség (Reich, Mitkevics), A retina centrumának és perifériájának fényérzékenysége, A retina és látóideg chemiai reactiója stb. Hodin, aki Junge asszisztense volt, 1881-ben a kievi egyetem szemészeti tanszékére került s több szemészeti könyvet írt orvosok és hallgatók számára : Praktikus szemészet; Ophthalmoskopia ; Szemoperatiók stb. Ö volt az első szemészeti szaklap, a Vesztnyik Ophtalmologii megalapítója és főszerkesztője. Junge után 1882-ben Dobrovolszkij lett a pétervári szemészeti tanszék vezetője 1893-ig. Működése alatt nagy figyelmet szentelt a szemész-káderek nevelésére. Résztvett az 1877—78-as háborúban, segített sok helyen a szemsérültek és szembetegek ellátásában, később pedig a hadseregben fellépett epidemiás szembetegségek liquidációját vezette. Dobrovolszkij iskolája elsősorban a physiologiás optikával foglalkozott, pl. Karveczkij: Összefüggés a megvilágítás intenzitása és a látásélesség között stb. Kosztenics: A pálcikák, csapok és a külső magvas réteg fejlődése embryóban ; Naumov: Néhány pathologiás szemfenékelváltozás újszülötteknél. Dobrovolszkij volt a megalapítója és első elnöke a pétervári szemésztársaságnak. Dobrovolszkij iskolájából híres szemészek kerültek ki, mint Erofejev (Tomszk), Kosztenics (Varsó) és Bellarminov. Bellarminov L. G. több mint 30 évig veze tte az akadémia tanszékét (1893—1921). Ügy ő, mint iskolája, nagy tudományos tevékenységet fejtett ki, nagy mértékben elősegítve a szovjet szemészet fejlődését. Az ő 30 éve alatt több mint 250 nagyobb tudományos mű került ki, amelyek mind a szovjet, mind a külföldi szaklapokban megjelentek. Saját munkái közül nevezetesebbek a pupilla mozgásáról és a szem belső nyomásváltozásairól készült kísérletes dolgozatai. Eíredeti elgondolások és módszerek érvényesülnek a szem normális és pathologiás állapotában a különböző anyagok diffusiójáról írt művében. Igen sok tanulmány készült új gyógyszerek (cocain, eucain, sc.opolamin, dionin) stb. hatásmechanismusának vizsgálatairól. Foglalkozott tanítványaival (Dolganov, Vainstein, Szurov stb.) egyetemben az optikával, a szem pathologiai anatómiájával, bacteriologiájával. Bellarminov és Zelenkovszkij állította fel a sympatiás szemgyulladás bacterium-toxinos elméletét. Föltétlenül megemlítendő Bellarminov munkái közül még a Merc-cel együtt írt 3 kötetes «Szemészeti megbetegedések» c. könyve. Bellarminov 32 évig volt a pétervári, majd leningrádi szemésztársaság elnöke. Bellarminov nevéhez fűződik az eredményes harc megszervezése a trachoma és vakság ellen a cári Oroszországban, mely vaksági arányszámban a világ első helyén állott. Repülő szemészcsoportokat küldött ki az ország legkülönbözőbb helyeire, amelyek úgy aktív beavatkozással, mint felvilágosító munkával és a helyi orvosok kioktatásával küzdöttek a trachoma és a vakság ellen. Ez a módszer még ma sem vesztette el jelentőségét, bár a forradalom után és különösen a Sztálini 5 éves tervekben, tervszerűen folyik a trachomaellenes küzdelem a trachoma teljes liquidációjáért. Nem véletlen, hogy ennek a harcnak 25 éve éppen Bellarminov tanítványa : prof. Szavvaitov a vezetője. Bellarminov halála után, 1925-ben, az ő leghívebb munkatársa és tanítványa, prof. Dolganov lett a szemészeti tanszék vezetője. 16 évi munkássága alatt új utakon, az új szocialista szellemben átszervezett akadémia keretében vezette a szemészetet. Ő maga kitűnő klinikus és ragyogó operatőr volt. A forradalom után megváltozott a hallgatók szociális összetétele, mind több és több munkás- és parasztfiú került egyetemre. De megváltozott az akadémia maga 9*
