Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)

1943-06-01 / 1-2. szám

48

szemcse, üveg 4—4 esetben. Üj a fémkereső felhasználása, melynek értéke, sajnos, igen korlátozott. A Comberg-prothesis felhelyezése nehézségekbe ütközik.

Az 50 oldalas füzet az első nagyobb beszámoló a jelen háború szemsérültjeiről. Feltűnő a mágneses szilánkok nagy száma. A nem-mágneses szilánkok esetében az irányzat conservativ. Az érdekes tanulmányt vázlatok egészítik ki.

G. /.

Physiologie des Sehens. Irta: von Stminitz. Akad. Verlagsges., Leipzig.

Szerző, a hallei zoológiái tanszék docense, neve jól ismert a retinalis primaerprocessusok vizsgálata terén. Rendkívül tömören megírt könyvében hatalmas ismerettömeget vonultat fel, elsősorban összehasonlító-élettani szinten. Hat fejezetben foglalkozik a fényérzékeny sejtekkel és szervekkel, az ideghártya változásaival megvilágításra, az optikailag kiváltott reactiókkal (adaptatio, reactiós idő stb.), végül a retina és látóideg elektrophysiologiájával. Bár a munka elsősorban érzékszerv-élettani kérdésekkel foglalkozóknak szól, a szemész számára rendkívül érdekes tanulmányt jelent. G. I.

Fundus Oculi. Irta: Prof. (J. cli Murzio. Salomone, Róma.

Az illusztris szerző, a bolognai szemész-ordinarius elsősorban neurológiai irányú munkásságáról ismert. Most száz táblán gyönyörű kiállítású atlaszában 212 színes szemíenéki képet közöl offsetnyomásban. A képek Gullstraiid-féle szeműikor segítségével olajfestés útján készültek. A képeket rövid leírás és kórrajzkivonat kíséri, olykor látótér- és Röntgen-felvétellel együtt. Az olasznyelvű atlasz német fordítását Streiff végezte. Az atlaszt az olasz nyomdatechnika mestermüvének tekinthetjük, mely a hasonló színes atlaszokat (Wilmer-féle stb.) messze felülmúlja. A könyv nemcsak a tanuló szemésznek, hanem belgyógyásznak is értékes felvilágosítást nyújt, elsősorban a hypertonia, vesebajok, idegrendszeri betegségek terén. G. 1.

A giaukoma kór- és gyógytana. Irta: Weinstein Pót. A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat kiadása, 1043.

A Grósz-klinikán töltött sok év inspirálta Weinsteini e munkája megírására. F klinikának oly nagy volt a glaucomás beteganyaga — amint ez e munka sok statisztikai adatából ki is tűnik —, hogy ott a glaucoma-problemával állandóan foglalkozni kellett. Grósz Emilnek is a glaucoma volt a kedvenc témája, különösen annak műtéti gyógyítása, számtalan előadásban ismertette errevonatkozó elveit. A Grósz—Hóor-féle Szemészeti Kézikönyvben is ő írta meg a glaucoma fejezetéi. Nagy idő telt el azóta, a glaucoma nekünk szemészeknek ma is változatlanul igen sok fejtörést és gondot okoz és ha a therapiában nem is haladtunk harminc év alatt sokat, annál többet fejlődött a glaucoma lényegéről való felfogásunk. E téren Weinstein már fiatal tanársegéd korában sokat dolgozott és számos értékes dolgozata e munkásságáról tesz bizonyságot. Különösen a glaucoma pathogenesise érdekelte és csak hálásak lehetünk neki, hogy az egész glaucoma-problemát egy monographia alakjában újból elénk tárta. Erre annál is inkább szükség voll mór. mert Peters könyve a glaucomáról is immár több mint 10 éves. Első pillanatra merész vállalkozásnak tűnik egy fiatal szemész részéről az egyik legnehezebb szemészeti fejezetnek a megírása és épp ezért nem kis kíváncsisággal vártuk a könyv megjelenését. A munka megjelent és csak jót írhatunk róla. Óriási irodalomra támaszkodva, de a saját tudományos munkásságán biztosan állva, széles látókörrel, nagy kritikával, objective!! megírt munka, amely csak dicséretet érdemel.