Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)

1943-06-01 / 1-2. szám

41 2. Valenta András (Debrecen): Pupillaris zavarok és szemizombénulások elő­­fordulása a salvarsan-időszak előtt és után. A bécsi II. sz. szemklinika ambulantiáján az 1912-es és 1934-es években meg­fordult beteganyag kórlapjai alapján részletes összehasonlító statisztikai vizsgá­latokat végeztek abból a célból, hogy megállapítsák, vájjon a salvarsan-kezelés bevezetése milyen változásokat hozott az olyan pupillaris zavarok és szemizom­bénulások előfordulásának gyakoriságára, melyeknél az aetiologia lues vag}' isme­retlen. Utóbbi esetben a lues feltehető vagy nem zárható ki. A vizsgálatok ered­ményeként megállapítható, hogy a lueses vagy ismeretlen aetiologiájú szemizom­bénulások száma 1934-ben az 1912-es évhez viszonyítva 50%-kal csökkent, míg a lueses vagy ismeretlen aetiologiájú pupillaris zavarok előfordulása 1934-ben 1912-höz hasonlítva megháromszorozódott. A kifejezett Argyll—IRobertson-esetek száma kérdéses években megegyező. II- Tudományos ülés 1943 október 31*én. bemutatások: í. Kohón Ágoston: Sérüléses eredetű multiplex onostomosisok a chorinidea és retina gyüjtőerei között. 66 éves férfibeteget mutat be; három nappal a budapesti m. kir. Állami Szem­kórházba történt felvétele előtt favágás közben valami jobbszemének csapódon A szemfenéken a hátsó pólusban rombusalakú részleges chorioretinalis rupture, területében számtalan chorioretinalis gyiijtöér-anastomosis látható: a macula felé tartó kisvenák és venaágak teltek, kanyargósak és legnagyobb részben kis gömb­alakú tágulatok közvetítésével, kisrészben közvetlenül chorioidea-erekbe mennek át. Az irodalomban található chorioretinalis vena-anastomosisok (20 eset) három csoportra oszthatók: 1. veleszületettekre, 2. traumás eredetüekre, 3. chorioretini­­tisből számlázottakra. Az esethez hasonlóan traumás eredetű chorioretinalis vena­­anastomosist csak kettőt közöltek; a bemutatotthoz hasonlóan multiplex chorio­retinalis venaanastomosisról közlés eddig nem történt. A szemfenéki kép keletke­zésében kétségtelenül szerepük volt a papilla körül normális körülmények között is meglevő Leber-féle chorioretinealis hajszálérösszeköttetéseknek; ezek kitágulá­sát a traumával kapcsolatos megváltozott haemodvnamikai viszonyok és a szövet­­roncsolással járó biológiai értágító hatások idézték elő. 2. Németh Lajos: a) Szemtünetek xeroderma pigmentosumban. (Megj. a Szemészetben.) 3. Lisszauer Rózsi: Sulfonamid okozta múló myopia és glaukoma esete. 39 éves férfibeteg urethralis folyamata miatt az egy hét előtt befejezett ultra­­septyl-kúráját megismétli. Négy tabletta elfogyasztása után fokozódó myopia és vele párhuzamosan tensioemelkedés. Myopiája mindkét szemén 7'5 D.-ig, tensiója 60 Hg-mm-ig emelkedett. Pilocarpint kap, tensiója myopiájával párhuzamosan csökken. A beteg nem glaukomás alkatú. Tehát a múló myopiát allergiás gyógy­­szcrártalonmak tekinthetjük. 4. Imre József: a) Sulfonamid nagy adagja által okozott szemfenéki elválto­zás esetei. Sulfonamidadagolás (ultraseptyl) kapcsán két esetben észlelt súlyos és ki­terjedt szemfenéki elváltozásokat (színes felvételek vetítése). A látóideg épsége

Next

/
Thumbnails
Contents