Szemészet, 1942 (78. évfolyam, 1-2. szám)

1942-06-01 / 1. szám

25

még mindig jobban járunk, ha meniscusüvegből 0-5—DO D.-val gyengébbet írunk föl. Mivel az aphakiás correctiólioz eylinderrel összeköszörült ú. n. torikus üveget kell rendelni, ezeknél a D. változtatást vagy a sph. alapüvegen hajtjuk végre vagy a cylinderes componens értékét csökkentjük.

Megjegyzendő, hogy mindez csak a meniscus, illetve torikus és a Zeiss-punctal üvegekre érvényes. Mivel a punctalsorozatból a convexirányban + 10-0 D.-nál erősebb nem készül, helyette ha ennek megfelelő aphakiás üveget akarunk rendelni, a Zeiss-katral üveget kell felírni. Ez utóbbi azonban nem esik a fenti szabályok alá, mivel hajlítottsága egész kisfokú, a meniscus üvegénél kisebb, tehát fősíkeltolódása is csekély. Ha ilyet cserélünk fel bi üveggel, nem követünk el nagy hibát.

Tudni kell továbbá még azt is, hogy az említett megszorítások csakis a távoli correctióra vonatkoznak. Az olvasó szemüvegben előforduló túlcorrectio kellemetlenséget nem igen okoz, s legfeljebb abban nyilvánul, hogy olvasáskor a szöveget valamivel közelebb kell tartani. De ha a különbség túl nagy, s mindkét szem aphakiás és binocularis látású, akkor esetleg a túlerős convergentia miatt keletkezhetnek asthenopiás panaszok.

Az elmondottakkal szándékom nem az volt, hogy új vizsgálatokat ismertessek, hanem mindössze az, hogy megfigyeléseimmel kapcsolatban felhívjam a figyelmet a szemüvegrendelés egy olyan részletére, melynek betartásával mind magunkat, mind az optikust, de legfőkép a beteget sok bosszúságtól kímélhetjük meg.

IRODALOM:

Farkas Géza: A szem optikája. (1935.) — Rohr—Boegehold: Das Brillenglas als optisches Instrument. (1934.) — Brückner: Grundzüge der Brillenlehre. (1924.) — Gleichen—Klein: Schule der Optik. (1925.) — Hegner: Refractionsanomalien des Auges. (1930.) — Kreiker: A szem fénytörése. (1922.) — Carl Zeiss Jena: optikai ismertétől. — Siegrist: Refraktion und Akkomodation. (1925.)