Szemészet, 1942 (78. évfolyam, 1-2. szám)

1942-06-01 / 1. szám

A Pesti lzr. Hitközség Kórháza (igazgató: dr. Lény Lajos) Szemosztályának közleménye.

Adatok az expulsiv vérzés kortanához.

Irta: WEINSTEIN PÁL dr. kórházi szemészfőorvos.

A szemészeti műtétek legveszedelmesebb szövődménye az expulsiv vérzés, amikor is a szemgolyót megnyitó műtét után, rendszerint hályogkivonás, ritkábban iridectomia után a seb tátong s vérzés kíséretében kitolul az ér- és ideghártya. Ez az ú. n. expulsiv vérzés vagy mindjárt a műtét után jelentkezik, vagy későbben 1—2 óra múlva, de előfordulhat 6 óra, 12 és ritkán 24 óra múlva is. A szem sorsa rendesen az enueleatio.

Halász Kornél (1935) statisztikája szerint a volt I. sz. szemklinika 30 éves beteganyagában 15.000 katarakta műtét után 17 expulsiv vérzés volt, tehát kb l%o- E szövődmény tehát szerencsére nagyon ritka, aetiologiája pedig tisztázatlan. Grósz Emil szerint szerepe van a constitutiónak. Az érrendszer és vérösszetétel szempontjából végzett vizsgálatok negatív eredményt adtak. így pl. a volt I. sz. szemklinikán 1934—1936 között történt 5 expulsiv vérzés esetében tonoscillographhal mért vérnyomásmérés, valamint tonoscillogramm normális értékeket mutatott; hasonlóképen normális volt a vérzési idő, thrombocyta szám is. A szövettani vizsgálatok sem találtak az érfalzaton különösebb kóros elváltozást (Van der Hoeve 1939).

Urbanek (1938) hívta fel a figyelmet arra, hogy a hályogműtétek utáni sebrepedés oka C-hypovitaminosis s a betegek C-vitaminnal való telítését ajánlja katarakta-műtét előtt. Urbanek közleménye (Z. f. A. 95 Bd.) késztetett arra, hogy egy expulsiv vérzéses eset kapcsán megvizsgáljam hályogoperált betegeink C-vitamin telítettségét.

A C-vitaminnal való telítettség meghatározására többféle módszer szolgál, melyek közül eseteinkben a Rotter-féle intracutan-próbát