Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)

1941-06-01 / 1. szám

30 Az anisometropia legfeltűnőbb formájánál a féloldali aphakiánál a képkülönbség kb. 25%, úgy hogy itt A.-ról már nem is lehet beszélni. A lieterophoriások asthenopiás panaszai is gyakran A.-ra vezet­hetők vissza. Tudvalevő -— s előbb már említettem — hogy a hete­­rophoria iránti érzékenység igen különböző, s tudjuk azt is, hogy a panaszok az egyéni fnsiós képesség nagyságával állnak arányban. Ha valakinek elég nagy a fusiós képessége, nagyobb heteroplioriát is ki tud egyenlíteni és megfordítva. Bielschowsky vizsgálatai kap­csán azt találta, hogy az A. akadályozólag hat a fusios mechanis­­musra, ha tehát egy A. betegnek heterophoriája olyan fokú, hogy még a fusiós területbe esik, az A. miatt mégis asthenopiás panaszok jelentkeznek. Ha ilyenkor az A.-át kijavítjuk, a panaszok rögtön megszűnnek, s az addig viselt prizmás üvegek is feleslegessé válnak. Hogy a panaszok valóban az A.-nak tulajdoníthatók, azt az bizonyítja, hogy a heterophoria továbbra is fennáll, anélkül, hogy a későbbiekben kellemetlenséget okozna. A Dartmouth-iskola vizsgálatai kétségtelenné tették, hogy az A.-nak az amblyopia és a kancsalság aetiologiájában is szerepe van. A retinális képegyenlőtlenség ugyanis, ha 5% fölött van, annyira megzavarhatja a binokuláris látást, hogy az öntudatlanul fennálló sfilyos látászavar csak az egyik oldali retinális kép elnyomása által szüntethető meg, s ha ilyen esetben heterophoria áll fenn, a szem kancsal helyzetbe kerül. Hogy a kancsalsági esetek közül melyik származik A.-tói azt igen nehéz megállapítani, mert nem rendelke­zünk olyan eljárással, melynek segítségével a különálló kancsal, sőt esetleg ambylop szem retinális képének a nagyságát meg tudnánk állapítani. Az elmondottak hitelességét azonban megerősíteni látszik az a körülmény is, hogy Bielschowsky több esetében a strabismus elleni műtét után a betegnek mindaddig nem volt binokuláris látása, míg a fennálló A. kiegyenlítést nem nyert. Az A. előfordulására és gyógyeredményeire vonatkozólag az irodalomban elég sok adat található, melyek az eredményeket illető­leg nagyjából megegyeznek. Hogy néhányat röviden említsek: Ccirleton és Madigan (Hanover) 500 korrigált A. esetéből iseikon­­iivegek rendelésére 82%-ban javultak és 61%-ban teljesen megszűn­tek a panaszok. Bcrens (New York) 288 asthenopiás esetéből 65%-ban talált Ani­­seikóniát. Ezek közül 160 azaz 55% kapott size-lencSét. A korrekcióra a 160-ból 110-nek, vagyis 69%-nak a panasza csökkent, vagy elmúlt, 50-nél (33%) nem javult az állapot. Hardy (Saint Louis) 34 A.-ra gyanús esetéből 81%-ban talált képkülönbséget. Iseikon-üvegekre 40%-ban javultak a panaszok.

Next

/
Thumbnails
Contents