Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)

1940-12-01 / 2. szám

(A budapesti kir. magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Szemklinikájának közleménye. Igazgató: dr. Imre József, egyet. ny. r. tanár.

Szemfenéki és kórszövettani elváltozások kezdeti érhártyasarkománál.

írta: DR. PAPOLCZY FERENC, egyet, magántanár.

Az érhártyasarkoma többnyire az aequatornál fejlődik s szempanaszokat csak későn okoz. Ez az oka annak, hogy a fejlődés kezdetén lévő daganatokat ritkán van alkalmunk vizsgálni. Fuchs, Wolfrum, Heinsius, Salzmann adatai szerint a legkisebb érhártyasarkomákat többnyire más betegség miatt eltávolított szemekben véletlen leletként találjuk. Ha azonban a daganat a látóideg avagy sárgafolt szomszédságából indul ki, már igen korán látászavarhoz, jelentős látásromláshoz vezet. Ilyenkor a beteg kezdetben enyhe káprázásról, szikralátásról, tárgyak torzulásáról panaszkodik, később a látótérben a szemmozgást követő árnyékot, vagy sötét foltot lát, majd a látásélesség is megromlik.

A szemfenéken kezdetben az ideghártya szürkés-fehér vagy szürkés-sárga, körülírt, részben vagy teljesen elmosódott határú, felhős rajzolatú elődomborodását látjuk, amihez többnyire az elváltozás szélein. vagy másutt finom sárgás-barna, a környezettel összefolyó, hullámos, foltos, festenyzettség társul. Az ideghártya erei az elődomborodásra jutva kanyargósabbak lesznek és mindvégig jól láthatók.

A szemtükörrel felismerhető daganat nagysága még akkor is, ha a sárgafolt táján keletkezik s így korán szempanaszokat okoz, avagy véletlen leletként derül ki már a legkezdetibb szakban legalább 3—4 papillányi átmérőjű.

A közelmúltban klinikánkon három beteget vizsgáltunk, akiknél szemtükörrel felismerhető kezdeti érhártyasarkomát láttunk.

1. M. F. 52 éves férfi 1939. november 10-én szemüvegrendelés miatt kereste fel az egyik budapesti rendelőintézetet, ahonnan dr. Polányi Magda érhártyasarkoma kórismével küldte klinikánkra.

Látásélesség jobb o. 5/5, bal o. 5/8, ünj. Panasza mindössze az volt, hogy régi üvege olvasáshoz már nem jó.