Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)

1940-12-01 / 2. szám

14

szem helybeli baja, ellenben sokkal valószínűbb az, hogy valamely más fertőzés is közrejátszik abban.

Meller volt az első, aki hangoztatta, hogy az endogen infectiónak nagy szerepe van a sympathiás gyulladás keletkezésében. Olyan esetekből indul ki, amikor a sympathiás gyulladást nem előzte meg áthatoló sérülés. Szerinte sérülés vagy sarkoma az uvea szövetének roncsolása által az ép szem hasonló szöveteinek sensibilizálásával alkalmat ad olyan gyulladást okozó kórokozó megtelepedésére, amely bacterium, virus már a szervezetben van valahol. És ez a virus esetleg a tuberculosis. E véleménye mindinkább határozottabb alakot ölt közléseiben és felfogását nagyon megerősítette a Löwenstein-iéle positiv tuberculosis-bacillus-vérlelet, a szövettani lelet és a klinikai kórkép oly nagy hasonlósága. Meller csak így tudja megmagyarázni azokat az eseteket, amikor a sympathiás gyulladás sok év után lép fel és az enucleált atrophiás szemben friss gócokat találunk. Minden chronikus iridocyclitis dispositiót teremt a másik szemben egy hasonló gyulladásra. Mindegy, hogy e gyulladás direkt a másik szemről terjed-e át vagy a szervezetből éri a szemet a virus. A sérült, zúzott vagy fertőzött uveában a csírák pathogeneitása annyira fokozódik, hogy a másik szem uveája a fertőzésnek nem tud ellenállni.

A tuberculosis kapcsolata a sympathiás ophthalmiához régóta ismert. Elég ráutalni a histologiai lelet nagy hasonlatosságára. De a klinikai kép és a lefolyás is igen sok tekintetben emlékeztet a gíimőkóros uveitis kórképéhez. Grósz Emil 1891-ben közölt egy esetet, amelyben a sympathiás szemgyulladás képében zajlott le a súlyos tuberculosis uveae. — Jól emlékszem a klinikán észlelt egy másik következő tanulságos esetre:

11 éves fiúnak kisebb kővel megdobták a bal szemét. Szemorvos még aznap látta, hyphaemát talált és atropint rendelt, látásélesség 5/5 volt. Szemburki sérülésnek nem volt nyoma. Másnap a szem telve volt vérrel. Heves fájdalmak kíséretében lensioemelkedés támadt. A 4. napon e szemen nem volt fényérzés. 4 hónap múlva ectasia bulbi. Enucleatioba a szülők nem egyeztek bele. A sérülés után 6 hónappal az addig ép jobb szemen uveitis sok izzadmánnyal a csarnokban és az üvegtestben. A sérült szem eltávolítása után a második szem megbékiil, visits javul. 6 hónap múlva azonban iris bombans, nagyon rossz visussal. Közben a beteg átesett súlyos gümőkóros coxitisen. — Nem vitatható, hogy ebben az esetben a tuberculosisnak nagyobb szerepe volt a második szem megbetegedésében, mint az első szem sérülésének. Perforáló sérülésről szó sem volt. A sérülés utáni deletaer vérzés oka nyilván a nem diagnostizált chorioidea-repedés volt. Ez alkalmas talaj volt a gümőkóros szervezetnek az uveitis kifejlődésére; ektogen fertőzés lehetősége kizárható volt.

De ha joggal tulajdonítunk jelentőséget a sympathiás ophthalmia keletkezésében a tuberculosisnak, nem szabad-e más esetben — tuber-