Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)
1940-06-01 / 1. szám
31 Hozzászólás: Majoros János: 8 évvel ezelőtt szódavizes üveg robbanása alkalmával szilánk került a szem belsejébe. A látás sokáig jó maradt. Több műtét történt, de a szilánk eltávolításáról nem lehetett meggyőződni. Jelenleg a szaru porcellánfehér, súlyos hámelfajulással. Leber régi összeállítása is azt mutatja, hogy a sokáig jól eltűrt üvegszilánk idővel súlyos intraocularis gyulladáshoz vezet. Másik esetében az összetört szemüveg egy darabja került a szem belsejébe. A nyomásfokozódás miatt végzett punctio corneae alkalmával a beteg hirtelen erőset szorított. A sebben üvegtest jelent meg. Az alsó álhajlás kitörlésekor előkerült a beteg által kinyomott üvegszilánk. Nónay Tibor: Évekkel ezelőtt észlelt két betegének szemfenéki képét mutalja be, hol mindkét esetben koponyasérülés után, egyébként ép szem tekéken, typusos angiopathia retinae képe fejlődött ki. Az elváltozásokat ezen esetei alapján lymphorrhagiáknak tartja. — Valószínűleg sokkal gyakoribb ezen kórkép, de a test egyéb részeinek súlyos sérülése mellett a szempanaszok aránylag kisfokúak, s így nem kerülnek észlelésre. Horváth Béla: Véleménye szerint nem a nyirok ömlik ki, hanem a nagy compressio következtében savó áramlik ki az erekből a retina szövetébe. Luzsa Endre: Intraocularis cc. metastasis kapcsán észlelt a szemfenéken daganat-embolus okozta Purtscher-féle elváltozáshoz teljesen hasonló jelenséget. Ez a Purtscher-féle kép emboliás eredete mellett szól. Erőss Sándor: 1939. IV. 1-én vizsgáltak egy 34 éves mozdonyvezetőt, aki állítólag III. 29-én vasrúddal megütötte jobb szemét. Szemgolyó ép, sclerán ll-nél finom hegvonal, ideghártya levált, ll-nél a retinán üvegszilánk láthaló. Részletesebb kikérdezésnél kiderül, hogy 1931-ben manometer robbant fel előtte, pár napi ambuláns kezelésre gyógyult, a szemgolyójában levő üvegszilánkról nem tudott. Zárszó: A chemiailag indifferens anyagokat a szem jól tűri, mivel az csak fizikailag érinti. Az üveg eltávolítása, tekintettel a nagyságára, kockázatos beavatkozás lenne. A szemfenéki elváltozások súlyosságuk szerint négy csoporlba sorolhatók: 1. csak nyirokömléses foltok vannak; 2. midőn a vénák a nagyfokú tágulástól megrepednek, vérzésekkel is találkozunk; 3. az ideghártyát az alatta felgyülemlett nyirok (esetleg pangásos savó is), kissé leemeli alapjáról; 4. végül legsúlyosabbak az elváltozások, ha a fentiekhez a zsírentbolia szövődménye is társul, mint az esetében történt. A Purtscher-kép tulajdonképen a fenti elváltozások legenyhébb alakja, tehát az az első csoportba sorolható. 2. Majoros János: a) Ectasia bulbi anterior. 36 éves nő bal szeme 3 mm-el áll előbbre. A sclera elülső része köröskörül elvékonyodott, kékes; scleritis nyomai. A szarugörbület rendes. Néhány felszínes homály. Látás -j- cylinderrel 5/5. A szemnyomás a megfigyelés alatt pilocarpintól 41 Hg m/m-ről 19 Hg mm-re csökkent. Szemfenéken a physiologiás excavatio kiszélesedett és kimélyült. Tehát az elvékonyodott sclera lehetővé tette, hogy a nyomásfokozódás a szemgolyó elülső részét kitágítsa. b) Kevésbbé ismert vizsgálómódszereh. Tükrözés távolból nagyfokú myopia és hypermetropia esetén. Lupés-tükör. A gyűjtőlencse erősségének csökkentése fordított képben. A lencse jelenlétének kimutatása fluorescentiával elszürkült szaru mögött. Entoptikus módszerek a sárgafolt működésének tanulmányozására, elszürkült lencse esetében. A nyomási phosphen diagnosztikai jelentősége.
