Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)

1938-12-01 / 2. szám

12

1924-ig helyettesi minőségben ellássa, de ezt is olymódon, hagy a szemkórház igazgatását is megtartotta és Debrecenbe csak időnként látogatott el. •

Egyetemi tanszékre 1928-ban került, amikor is a budapesti orvostudományi kar meghívta őt a Hoór Károly halálával megüresedett II. számú szemklinika élére. Miikor azután pénzügyi okokból 1936-ban Grósz Emil nyugalomba vonulása után a két pesti tanszéket összevonták, a Mária-utcai szemklinikára került, ahol is élete végéig működött.

Blaskovics László egészségi állapota 1919 óta nem volt kifogástalan, ha tulaj donképeni organikus betegségben nem is szenvedett. Kisebb-nagy óbb megszakításokkal munkaképességét egészen élete utolsó szakáig megtartotta. Ez év (1938) szept. 20-án még nagyobbszámú műtétet végzett. Közben kimelegedett és nyitott ablaknál hűtötte magát. Lehet, hogy ez volt kiváltó oka utolsó betegségének. Pár nap múlva lázas beteg lett, ágynak esett. Szeptember 25-én fokozódó szívgyengeség lépett fel és szeptember 26-án hajnali o órakor alig pár órás agónia után jobblétre szeri derült.

Temetéséről és az ott elhangzott gyászbeszédekről e számunk más helyén emlékezünk meg.

Az állami szemkórház és a klinika nagy beteganyaga bőséges alkalmat szolgáltatott Blaskovicsnak rendkívüli orvosi, műtői, tanítói és alkotó-képességének kifejtésére. A Magyar Szemorvostársaságnak igen gyakori előadója és bemutatója volt, mert általában kedvelte a közlésnek szóbeli módját. Jelentősebb előadásai német vagy angol nyelven is megjelentek. Összes közleményeit egyelőre nem tudtam hiánytalanul összeállítani. Főleg aziok hiányoznak, amelyek csupán a szemorvostársaság vagy Orvosegyesület jegyzőkönyveiben szerepelnek, de valószínűleg nem teljes az önálló cikkek sora sem.

úgy neki, mint tanítványainak legfőbb óhaja volt a Biaskovics-isikola. tanításait valamely világnyelven szemészeti műtéttanban összefoglalva látni. És Blaskovicsnak úgyszólván az utolsó percben megadta a sors még az örömet, hogy ezt megérhette. Ez év taaszán (1938) megjelent F. Enke kiadásában az „Eingriffe, am Auge”, amelyet e sorok szerzőjével együtt — aki Blaskoviesnak tanítánya, később hosszú esztendőkön át legszorosabb munkatársa volt. —- írt meg. E könyv egyszerű átlapozásával fogalmat lehet alkotni arról, hogy mit köszönhet a szemészeti műtéttan Blaskovicsnak és hogy mit jelent az a megjelölés, hogy