Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)

1938-12-01 / 2. szám

11

gozást jelentett s minden kiadás mindinkább jellemzően emelte ki a munka kiválóságait.

Ettől az időponttól (1898) kezdve közleményeinek túlnyomó része műtéttani kérdésekkel foglalkozik.

Érdemes megemlíteni, hogy nevét 1901-ig atyja neve után összes munkái alá mint Blaskovics Fridolin írta, 1902-ben Blaskovics F. László, azontúl csak Blaskovics László.

A budapesti egyetem 1905-ben magán tanárrá habilitálta „szemészeti .műtéttan”1 tárgykörből. Magántanári pröbaelöadása „A blepharoplasticáról” már egész, sorát tartalmazza az új gondolatoknak: a Dieffenbach-Arlt- és a Knapp-féle plasztika módosításait, trapézplasztikáját, kétcsapásos kanthoplasztikáját, a sebszél-rövidítés módzerét, stb.-t.

Már egy évvel cmbb, tehát 1904-ben, Schulek Vilmos visszavonulásával megvált .. klinikától. A trachoma-ügyek miniszteri megbízottja s egyúttal a Szt. István-kórház trachoma osztályának rendelő-orvosa lett. A főváros azonban ezt a trachoma-osztályt nem óhajtotta lenntartam, ok kép azi állam kényszerült a trachoma elleni hathatósabb védekezés céljából Budapesten nagyobb intézményt létesíteni. így keletkezett 1907-ben az Illés-utcai (jelenleg Romanelli-utcai) budapesti állami szemkórház, eleinte 83 ággyal. Később a nagy forgalom következtében egy Kálvária-téri újabb épület bekapcsolásával az ágyak száma 105-ig emelkedett.

A kórház élére Blaskovics László került s itt maradt 1928-ig, egyetemi tanári meghívásáig. Közben, 1912-ben megkapta a rendkívüli egyetemi tanári, 1921-ben pedig az egészségügyi főtanácsosi címet.

A világháború alatt nemcsak a szemkórházban dolgozott, amely természetesen szintén elsősorban harctéri sérültek ápolására rendezkedett be, hanem a főváros több katonai egészségügyi intézményében, mint szemorvos. A háború alatti munkássága elismeréséért 1915-ben a Vörös Kereszt II. osztályának díszjelvényével, 1917-ben pedig a hadiékítményes Ferenc Józisef-Rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Egyetemi tanszék elfoglalására a vidéken létesült új egyetemeken már lett volna alkalma, de Budapesttől az 50 év körül járó férfiú nem tudott és nem akart megválni. Lelki egyensúlyát és a jövőbe vetett bizalmát különben is erősen megtépázta a trianoni békekötés, a bolsevizmus és az ország példátlan megcsonkítása. Barátai szorgos'unszolására csupán annyira tudta magát elhatározni, hogy a debreceni egyetem szemészeti tanszékét 1922-től