Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)
1938-12-01 / 2. szám
53 miatt helyreállni nem képes. A felsoroltakat tekintetbe véve, azt hiszem nem kétséges, hogy Butler, Moray és más hasonlóan gondolkozó szerzőknek kell igazat adnunk, kik a kancsalsági műtétek elvégzését elsősorban is kozmetikai szempontból tartják szükséges-' nek. A műtéti beavatkozásnak eme szempontja a beteg részéről egyáltalán nem közömbös, sőt fontosabb a binokuláris látás viszszanyerésénél. Az emberek idegenkedése a testi fogyatékosoktól közismert, s az ilyen egyén inkább szánalmat ébreszt maga iránt, mint rokons'zenvct. Már pedig ez különösen a fiatal nő szempontjából igen hátrányos. Kisfokú kancsalságok általában nem feltűnőek ugyan, de azok nagyobb fokai teljesen megváltoztatják az ■arc kellemes kifejezését, rutítóan, sőt visszataszítóan hathatnak. Mivel pedig embertársaink -megítélésében a külsőnek is szerepe van, az ilyenek sokszor teljesen méltatlanul hátrányba kerülnek ép embertársaikkal szemben. A fiatal egyén, de különösen a nőnek egész életére döntő befolyással leihet egy esetleges nagyfokú kancsalság, mivel ennek következtében, úgy a házassági, valamint elhelyezkedési lehetősége csökkenhet. A betegek nagyrésze bizonyos korban ezt észre is veszi, ezzel magyarázható tehát, hogy a kancsalok nagyrésze a 16—20 éves korban jelentkezik önként műtétre. A kancsalsági operációk két főelv szerint végezhetők: 1. a kancsalsága izom gyengítése, 2i a kancsalsági izom antagonistájának erősítése által. Az első csoportból leginkább végzett műtét a tenotomia. A beavatkozás könnyű kivitele közismert, de az viszont nem tagadható, hogy az így nyert eredmények teljesen kiszámíthatatlanok, annyira, hogy Treu egyenesen hazárdjátéknak minősíti a tenot-omiát. Az említett szerzőn kívül Liebermann, Bastera, Moray és mások szintén kiemelik a tenotomia teljesen bizonytalan hatását, mely különösen a nagyobbfokú kancsalságok esetében szembeszökő. A belső egyenesen végzett inmetszés hátrányára irható továbbá még az is, hogy a műtét után kisfokú exophthalmus keletkezik, mely mint Blashovics megállapította, a ferde szemizmok előrehúzó hatásának túlsúlyra jutásával magyarázható. Az erős belső egyenes hátracsú•szása következtében a hátrahúzó izmok tónusa megcsökkenvén az egyensúly az előre és hátra húzók között megszűnik. A hátracsuszó izom plikára gyakorolt húzása következtében a plika is besüppedhet, ami az említett exophthalmussal együtt szintén nem tartozik a kívánatos kozmetikai hatások közé.Moray továbbá még azt is beismeri, hogy a gyermekkorban végzett kétoldali internus tenotomia után sokszor nagyfokú, rútító, széttérő kancsalság lép fel, mely
