Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
103 dést az okozza, hogy a csarnokzugot felduzzadt fehérjetömegek zárják el, amint azt már 1906-ban Baehlmann is leírta. Ha ezt a felfogást fogadjuk el, akkor hidat verünk azon zöldhályog-formához, melyet pigment-glaucomának fogunk fel, s melyet az okoz, hogy levált festéktömegek elzárják a csarnok levezető útjait. Peters szerint tehát csak azon kérdésre kell válaszolnunk, hogy szemzúzódás után — másodlagos zöldhályog ismert jelei hiányában is — támadhat-e feszülésemelkedés, amire pedig határozott igennel válaszolhatunk. Zöldhályogra hajlamos szemen már igen kis sérülések rohamot válthatnak ki. Magitot 1917-ben azt állapította meg, hogy sérüléses feszülésfokozódáshoz csak szemgolyó mögötti vérzések vezetnek, míg közvetlen sérülések inkább a szemgolyó feszülésének csökkenését okozzák. Favaloro állatkísérletekben különböző erősségű tompa ütéseket mért a szemüreg csontos szélére és a szemgolyóra s azok hatását tanulmányozta. A szemüregszélre alkalmazott tompa ütések csaknem sohasem okoznak feszülésváltozást. A szemgolyó mögé fecskendezett konyhasóoldat kisfokú feszülésfokozódáshoz vezet; a szemgolyóra irányzott közvetlen ütések pedig legtöbbször a szem feszülésének csökkenését okozzák. Kísérletei eredményeképpen Favaloro tompa sérüléseket követően előálló hatféle klinikai formát állapít meg : 1. látószervi shock feszüléscsökkenéssel (ez a leggyakoribb), 2. látószervi shock egyszerű vagy izgatásos feszülésfokozódással (igen ritka), 3. igazi heveny sérüléses zöldhályog zöldhályogos diathesis nélkül, 4. heveny sérüléses zöldhályog zöldhályogos diathesissel, 5. sérülés utáni felindulásos zöldhályog, 6. sérülés utáni másodlagos zöldhályog. Végeredményben pedig ezen klinikai formák mindegyikét mint a szemgolyó szöveteinek shock-hatását, rázkódtatását fogja fel. Peters és Sala magyarázatát a sérüléses zöldhályog keletkezését illetően Logetschnikow, Leplat és Bergmeister elfogadták, míg Krienes sérüléses sugártest gyulladással próbálja magyarázni ; Cantonnet általános értágulás következtében támadt fölös nedvkiválasztással magyarázza, Fromaget szerint sérüléses zöldhályogesetén a sérüléses sympathicus izgatás következtében egyrészt a csarnokvíz fölös termelődése, másrészt érösszehúzódás révén a levezető utak eltömődése következik be. Magitot úgy gondolja, hogy vezetési zavar támad a sérülés következtében az uveában lévő sympathicus idegsejtek és a vasomotoros idegrostok között, mely vezetésnek feladata a szemgolyó belsejének nedvkeringését
