Szemészet, 1930 (63. évfolyam, 1. szám)

1930-12-13 / 1. szám

8

ját pontosan 42% jelezte. Összefoglalva: a subjectiv vizs? gálatot még ma is csak controllvizsgálatként végezhetjük.

Kaáli Nagy Sándor: Sok esetben még a subjectiv vizs? gálatokkal maximalis látóélességre javított és ennek meg* felelően rendelt correctiókat sem bír el az ametropiás szem. Ezt az állapotot correctiós asthenopiának lehetne nevezni.

II. TUDOMÁNYOS ÜLÉS.

Referáló előadás :

Mit nevezzünk trachomának? (Referensek- Kreiker A. és Rötth A.)

Kreiker Aladár: Referátumát a következő pontokban foglalja össze: 1. A trachomára ellenmondás nehezedik, mert a betegség bejelentésre kötelezett, a kórkép maga pedig határozatlan. 2. A trachoma és záradékgyulladás két különböző kórfolyamatnak látszik, melyeket egymástól el kell választani. 3. A Prowazek*képlet szerepe és diagnosti? kai jelentősége nincs tisztázva, ezért a diagnosis megejtésé? nél nem használható. 4. A trachoma és a folliculosis között nincs általános érvényű határ, az unitárius és a dualista álláspont helyezkedik egymással szembe. 5. A trachomára vonatkozó minden tudásunk zavaros, mert a diagnosis, a klinikai kép plus az orvos tapasztalataira és „személyi egyen? leiére“ támaszkodik. 6. Valószínű, hogy a trachomásnak diagnostizáltak igen nagy százaléka záradékgyulladás és folliculosis, esetleg egyéb kötőhártyabetegség. 7. A tra? chomastatisztikák ennélfogva megbízhatatlanok. 8. A tra? choma és nem trachoma közötti határt a kóroktanban és tünettanban lehet keresni. 9. Kóroktani szempontból a tra? choma lehet feltétlenül specifikus, feltételesen specifikus, vagy nem specifikus. Mindhárom véleményt kiváló szerzők képviselik. 10. Tünettani szempontból sem a makro?, sem a mikrosymptomatologia nem szolgáltatott megbízhatóan értékesíthető jeleket. 11. A trachoma ragályosságának kér? dése vitás. Sem az epidemiológia, sem az inoculatio nem tudott döntő tényeket felmutatni. 12. A trachoma irodalmá? ból hiányzik egy járványtani tanulmány. Lehetséges, hogy az ú. n. „járványok“ stationaer állapotok felfedezései voltak vagy egyéb conjunctivitis?epidemiák. 13. Az átoltások rész? ben nem megfelelő médiumra történtek, részben elégtelenül voltak megfigyelve s végül valamennyi kísérleti átoltás hely? télén célkitűzéssel történt. 14. A trachoma kórképében ural? kodó bizonytalanság okai: kezdetleges és tökéletlen kísér? létezés, a kötőhártyára vonatkozó biológiai ismereteink hiá? nyossága, valamint az irodalmi adatok visszaidézésének és ellenőrzésének lehetetlensége. 15. A hatósági intézkedések