Szemészet, 1918 (54. évfolyam, Rendkívüli szám)
1918-06-16 / Rendkívüli szám
4 1916- ban 734 szürkehályogoperálást, 216 iridectomiát, 61 trepanatiót, 203 enucleatiot, 30 szemhéjoperálást stb. végeztünk. 1917- ben 690 szürkehályogoperálást, 247 iridectomiát, 94 trepanatiót, 247 enucleatiot, 32 szemhéjoperálást stb. végeztünk. Mint e néhány adat mutatja, a klinikán a szürkehályog, és zöldhályogoperálások dominálnak, minek oka éppen abban rejlik, hogy ezek nehezen utasíthatók el. A szemhéjoperálások és enucleálások csökkenése azzal áll összefüggésben, hogy a háború első évében igen számos katona közvetlenül a frontról érkezett. A laboratóriumi munkásság közül a bacteriologiai vizsgálatok főleg a diagnostika s az operatiók sikere érdekében történtek. Előbbire főleg a váladékos kötőhártyagyuladások diagnostikája érdekében volt szükség. A háború által előidézett nagy népmozgalom a fertőző kötőhártyagyuladások elterjedését elősegítette, a nemibetegségek terjedése pedig a blennorrhoea conjunctivae előfordulását szaporította. A histologiai vizsgálatok is főleg a klinikai diagnostika szolgálatában állottak, tudományos búvárkodásra kevés idő jutott. Annál nagyobb mértékben volt a Röntgen-\aboxdXox\\xm igénybe véve. A háború 3. évében 820 localisatiós és 558 fejfelvétel történt. A szembe és szem környékébe jutott idegen testek kimutatása és lokalizálása a Suwf-készülékkel történt, melyről ifj. Liebermann Leó kimerítő jelentésben számolt be.4 Az első háborús évben a klinika régi orvosi személyzete közül ketten nyertek felmentést: ifj. Liebermann Leó egyetemi magántanár és ifj. Imre József egyetemi magántanár tanársegédek. A Zita-kórház megnyílásakor a szemészeti osztály vezetésével ifj. Imié József nyert meghívást, a mire tekintettel a kivételes háborús viszonyokra, az engedélyt készségesen megadtam. A háború második évében a magy. kir. rokkantügyi hivatal utókezelő intézetének szemosztálya vezetésére ugyancsak szemészre volt szükség s igy a klinika ifj. Imre Józsefet teljesen elveszítette. Azóta ifj. Imre Józsefet a pozsonyi egyetemen a szemészet nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Ifj. Liebermann Leó egyetemi magántanár pedig, ki a háború első két évében egész munkaerejét a klinikának szentelte, 1916 novemberében a Szent Rókus-kórház szemészfőorvosi állását nyerte el s igy ő is távozott. Pótlásukra 1916 novemberében Waldmann Iván és Rados Endre térhettek vissza. 1917 júliusban pedig Gelencsér Miksa dr. is, a ki a harctéren teljesített szolgálatot. Azóta Gelencsér Miksa drt a belügyminister trachomaügyi felügyelővé nevezte ki. A klinika üzemét csak az által tudtam fenntartani, hogy a távollevő személyzet helyettesítésére fiatalabb munkaerők jelentkeztek, a kik a legnagyobb önzetlenséggel s önfeláldozással támogattak. Akkor a midőn másutt sokkal nagyobb díjazás mellett nyerhettek volna alkalmazást, a klinika szolgálatába állottak s többen : Alexander Erzsébet, Füsti-Molnár 4 Ifj. Liebermann Leo: A szem belsejébe jutott idegentestek diagnosticaja és a niágnesmütétek indicatiója és technikája különös tekintettel a pontos localisatióra. Szemészet, 1913. 2.-ik szám. A szem belsejébe jutott idegen testek által okozott elváltozásokról Szántó Olga dr. részletes dolgazatot közölt, melyben az ilyen természetű a polgári és katonai sérülések külön-külön is összehasonlitóan tárgyaltatnak.
