Szemészet, 1918 (54. évfolyam, Rendkívüli szám)

1918-06-16 / Rendkívüli szám

Mária, Ringwald Fanny, Ujhely Mária, mai napig is kitartottak. Fogadják ezen igazán példás és nemes eljárásukért soha nem múló hálámat s köszönetemet.

A klinikán szolgálatot teljesítő kisegítő orvosok közül Sziklai Pál szigorló orvos 1917 julius hó 16.-án elhunyt. A klinika munkájában nagy önfeláldozással és buzgósággal vett részt, munkaközben hunyt el, emlékét éppen olyan becsben tartjuk, mint azokét, kik fegyverrel kezükben estek el a haza védelmében.

Saját munkaerőm javát a vezetésem alatt álló szemklinikának szentelhettem. A II. számú tartalékkórháznak csak kezdetben a szervezés idejében volt szüksége közreműködésemre, a budapesti katonai parancsnokság javaslatomra két kiváló szakembert nyert meg az osztályok vezetésére, kik a reájuk bízott feladatot nagy szakértelemmel és sikerrel teljesitik.

Több tanártársammal együtt még 1914-ben a háború tartamára tanácsadó orvossá neveztek ki s szolgálatot továbbra is az I. számú egyetemi szemklinikán teljesítettem. 1915 tavaszán több tanártásammal együtt javaslatokat tettünk, szakismereteink intensivebb kihasználására. Ezen lépésünk eredménye volt a cs. és kir. hadügyminister K. M. Abt. 14.

197039 sz

No. 16311 ex 1915. számú, valamint a honvédelmi minister ur —

o, 1 y 1 o.

azon rendelkezése, hogy az egyes katonai parancsnokságok területére szakszerű tanácsadói ténykedésére és az egészségügyi intézetek megszemlélésére szakképzett orvosok, főleg egyetemi tanárok mint „tanácsadó orvosok“ nyerjenek megbízatást.

Ennek következtében a temesvári katonai parancsnokság igénybe is vette szolgálataimat s a nagyváradi trachomakórház és zászlóalj ügyében, a honvédelmi miniszter úrtól pedig egy ízben nyertem kiküldetést. 1917 nyarán a mi s a német hadsereg főparancsnokság engedelmével az orosz, az olasz és a német nyugati frontot beutaztam. (1. Orvosképzés 1917, 6., 7. és 8. sz.)

A tanszéki segédszemélyzet katonai munkásságát a következőkben ismertetem :

Waldmann Iván dr. egyetemi tanársegéd, cs. és kir. ezredorvos.

A háború elején mint csapatorvos működtem. 1914 november hó 1-én egy helyőrségi kórház szemészeti osztályának vezetését vettem át, s itt 1916 deczember 10-ig működtem mint osztályos főorvos, de egyszersmint egyetlen orvosa az osztálynak Az osztály egy teljesen különálló kétemeletes épületben volt elhelyezve, az ágyak száma 240 volt, de voltak idők midőn 400-nál több volt a beteglétszám. Fél éven át az ugyanott állomásozó német Lazarett szemészeti tanácsadója voltam, mialatt számos birodalmi német katona nyert felvételt az osztályon, részint kezelés, operatio, részint pedig üvegrendelés czéljából.

Az osztály beteganyaga a legváltozatosabb volt; a legkülönbözőbb gyuladásos megbetegedések mellett sok sérülés volt s ezzel kapcsolatban nagyobb számú műtéti beavatkozás.

A gyuladásos megbetegedések között nagy számmal szerepelnek a művi utón előidézett kötőhártya-megbetegedések. A kórkép a legtöbbször oly jellegzetes, hogy a diagnosis már az első megtekintésre meg-