Szemészet, 1918 (54. évfolyam, Rendkívüli szám)
1918-06-16 / Rendkívüli szám
14 diagnosisát, a mikor a farkassötétség mint kimerülési részletjelenségképen volt felfogható különben is anaemiás és tbc.-s egyéneknél. Tekintve azt, hogy pontos photometrikus vizsgálatok itt nem voltak végezhetők, a hemeralopiát egyéb tünetekből kellett megállapítani: mig a hemeralopok a Snellen-táblákat refractiójuknak megfelelöleg nappal igen jól elolvasták; a simulánsok nappal is aggraválták a rossz látást. II. Szemsérüléseknek minden fokozata, a suffusio subconj.-tól mindkét szem teljes szétroncsolásáig, képviselve volt az osztály egy évi működése alatt. Sok esetben volt cataracta traumatica, mig prolapsus iridis, vagy iridorrhexis alig nehány esettel szerepelt. A perforáló cornea, és sklerasebzés elég gyakori volt a felső szemhéj sérüléseivel combinálva, különösen shrapnell és gránát okozta sérülések után; a puskagolyó okozta sérülés sokszor csak a szemhéjak esetleg a cornea horzsolását okozták az orrhát sérüléseivel együtt. Mindkét szem súlyos sérülését leginkább a kézibomba, vagy aknarobbanás okozta az arcz és egyéb testrészek súlyos sérüléseivel együtt. A projectil localisatioját illetőleg csak két esetről óhajtok említést tenni: Az egyik egy granatszilánk-sérülés volt, hol az idegen test perforálva a corneát a mellső csarnok alján foglalt helyet, odatámaszkodva lapjával az iris mellső falához; és a betegnek ezen sérülésről nem volt tudomása, sőt kijelentésünket alig akarta elhinni, hogy szemében idegen test van. A másik egy shrapnellgolyó okozta szemsérülés volt, a hol az enucleatio után a bulbus mélyén megtaláltuk a projectilt. Sideroskop és Röntgen-localisator hiányára való tekintettel oly eseteket, hol az idegen test gyanúja fennforgóit, Röntgen-átvilágítás czéljából tovább kellett utalni. Általában a háború kezdetén a sympathiás gyuladástól való félelemből talán több szemet enucleáltak, mint később, midőn a háborús tapasztalat megtanított arra, hogy pontos klinikai észlelés mellett megmenthető sok szem, dacára, hogy idegen test van benne, de a szem megbékélt. Tekintve a szemészeti osztály nagy forgalmát, nem lehetett az osztály feladata súlyos szemsérültek hosszas észlelése és kezelése, miért is ez irányú tapasztalatok gyér számmal állanak rendelkezésemre. Ép úgy nem képezhették az osztály működése körét a szemhéjplastikák sem. III. A mi a látásvizsgálatokat illeti, előfordult az osztályon talán mindenféle refractiós hiba: 4-12'OD hypermetropiától —260D myopiáig az astigmatismusnak minden variatiójával combinálva. A betegek egyrészét itt mindjárt elláttuk szemüveggel, a mennyiben correctio után szolgálatképesnek bizonyult és látása egyszerű sphaerikus vagy cylindrikus üveggel javítható volt; s ha a látásélesség katonai beosztásának nem felelt meg, felülvizsgálatra tettünk javaslatot. Látásvizsgálatra nézve csak azt óhajtom megjegyezni, hogy a repülő-tanfolyamra jelentkezőknél a látást a Landolt-féle gyűrűkkel vettem fel, a hol a „minimum separable“ elve inkább érvényesül, mint a betűk olvastatásánál. Félszemmel való rósz látás miatt — és pedig a jobb szemen — leg-
