Szemészet, 1918 (54. évfolyam, Rendkívüli szám)
1918-06-16 / Rendkívüli szám
13 galmának és képviselve volt a papillaris túltengéstől az elhegesedés stádiumáig minden változatában. A trachomás betegek szállítmányonként a trachoma-gyüjtőkórházba továbbíttattak, a hol fertőzőképességük megszűntéig tovább kezeltettek, s onnét aztán az úgynevezett trachoma-zászlóaljakba osztották be. Tapasztalataim megegyezők arra nézve mások észleleteivel, hogy a conjunctiva trachomás elváltozásainak súlyossága egyáltalában nem állott arányban a corneán okozott pannusok súlyosságával. Súlyos conjunctualis trachoma esetében a cornea ép volt, mig csekély conjunctualis elváltozásnál súlyos pannusok voltak észlelhetők. A kötőhártya gyuladásainak gyógyulási hajlama általában kedvezőtlenebb volt, mint a hogy azt a polgári életben észleltük. Összeegyeztető ez más szakmabeli coliegák észleleteivel, kik a rosszabb gyógyulási hajlamot a háborús fáradalmakban kimerült Organismus csökkent reactio képességére vezetik vissza. Viszont ismeretes tény az is, hogy keménykötés alatt néha a legmakacsabb conjunctivitis is szépen és gyorsan gyógyult. Ophthalmo blennorrheát, daczára a venereás megbetegedések elterjedésének a hadseregben, egy év leforgása alatt csak három esetben észleltem; a mely esetek közül az egyik elég gyorsan került szemészeti kezelés alá, s daczára az eset súlyosságának, megmenthető volt mindkét cornea, s a beteg J: 5/30 B: 5/10 visussal hagyta el a kórházat. A cornea-megbetegedések közül a ceratitisek akár superficialis, akár profunda, igen ritkán kei ültek észlelés alá, mig a cornea sérülései (ulcus corneae) nagyon gyakran fordultak elő, különösen munkásosztagoknál, kik útépítésnél kőtörést végeztek. Ulcus corneae serpens-esetet mindössze kettőt észleltem; az egyiknél az 1 % optochín-oldat becseppentése igen jó eredményre vezetett, mig a másik esetben a művi beavatkozás elkerülhetlenné vált. Mig keratitisek kis számban fordultak elő, a corneá-homályok nagy százalékát tették ki a vizsgálatra küldött eseteknek. Iris és corpus ciliare megbetegedései szintén eléggé ritkák voltak, s bár a legtöbb esetben a betegek már atropinozva kerültek a szemorvos elé, néha már oly szívós synechiák keletkeztek, hogy leválasztásuk nem sikerült minden esetben. Glaucomás nem fordult elő más, mint egy már mindkét szemén iridektomizált egyén, ki bizonyítvány végett jelentkezett. Cataracták minden faja képviselve volt, nevezetesen polaris ant. és post, perinuclearis és több esete a senilis cataractának, mely utóbbiak inkább a civilmunkásosztagok állományából kerültek elő. A szemsérülések eléggé nagy százaléka járt a lencse sérülésével akár mint subluxatio lentis, akár mint cataracta traumatica képében. Szemfenéki elváltozások közül eléggé gyakori volt a chorioiditis myopica, chorioiditis disseminata és a chorioretinitis. Ritkábban volt látható: atrophia n. optici simpl., ablatio retinae és degeneratio pigmentosa retinae, valamint az iris veleszületett colobomájával a chorioidea colobomája is. Itt említendő fel végül a hemeralopia kórképe is, mert farkassötétség-panaszokkal elég gyakran jelentkeztek a katonák. Több esetben megmagyarázható volt a hemeralopia a szemfenéki képből, de legtöbbször mégis a negativ szemfenéki lelet daczára fel kellett venni a hemeralopia
