Szemészet, 1914 (51. évfolyam, 1-2. szám)

1914-07-05 / 1-2. szám

68

ezekből, részint az erek adventitiájából származó sejtekből epitheloid sejtek keletkeznek s ezek a sejtek, az esetleg jelenlevő plasmasejtekkel együtt képezik a daganat körüli gyuladásos infiltratiót, mely a daganatban foglalt kötőszövetes elemekre is ráterjedhet. Unna szerint a gyuladásos infiltratum nagy részét sokszor plasmasejtek képezik, a mit az egyes esetek tárgyalásakor részletesen ki fogok emelni.

A mi a kötőszövetnek a hámburjánzáshoz való viszonyát illeti, háromféle nézet áll fenn. Az egyik nézet, melynek képviselője Ribbert, a kötőszövetnek fontosabb szerepet tulajdonít, mint a hámnak. Ribbert felfogása szerint a kötőszövetben lejátszódó folyamatok az elsődlegesei, pl. trauma, gyuladás, hegesedés etc. lefűznek egyes hámcsoportokat a physiologikus hámcsapokról s ezek a lefűzött hámsejtek, melyek környezetük hatása alól felszabadultak, mint a „ketreczből kiszabadult oroszlánok“ czéltalan burjánzásnak, szaporodásnak indulnak. Peterson a kötőszövetnek s hámnak egyenlő fontos szerepet tulajdonít s fentartja azt, hogy a kötőszövetes elváltozások egyes esetekben úgy intenzitásban, mint kiterjedésben felülmúlhatják a hám burjánzását. Végül alárendelt fontosságot tulajdonítanak a kötőszövet szerepének Unna, továbbá Kromayer. Unna szerint lobos reactio az, a mit a kötőszövet részéről látunk ; Kromayer szerint egyszerű proliferativ folyamat, mely a kötőszövetben, a mélyre toluló hámcsapok ingere által jön létre.

Mielőtt eseteim részletes tárgyalására és bemutatására reátérnék, legyen szabad, éppen arra való tekintettel, hogy eseteim egynek kivételével basalsejtü rákok, ezen carcinomák szemhéji irodalmáról néhány szót szólnom.

Mayeda 1903-ban 44 szemhéji carcinomát írt le. Ezek közt fordultak elő olyanok is, melyek mirigyes szerkezetet mutattak. Egyes sejtcomplexumok mirigyszerü járatokat, rosettákat képeztek. Elszarusodás seholsem fordult elő. Ott, a hol a tumor az ép szövetbe megy át, az epidermis basalis sejtrétege, úgyszintén a szőrtüszők és faggyumirigyeké feltűnően meg van szaporodva. A leírt histologiai kép alapján, melyet jobban részletezni nem akarok, nyilvánvaló, hogy azon tumorfajtával van dolgunk, melyet Krompecher carcinoma basocellulare adenoides néven írt le. Thiersch már 1865-ben leírt egy szemhéji carcinomát, melynek hason szerkezete volt. Purtscher is leír 3 el nem szarusodó laphámrákot, Schöbl, Kochenburger, Alt, de Schweinitz, Dalén egyet-egyet, Krompecher kettőt. Valamennyien kiemelik a histologiai kép leírásánál a mirigyes szerkezetet, az egymással anastomozáló sejtkötegeket s az elszarusodás hiányát.

Ezek után rátérhetek néhány szemhéji carcinoma részletesebb ismertetésére, melyek a klinika utolsó 3 évi betegforgalmából kerültek ki. I.

I. eset. D. J. 56 éves nő. 2 év óta fejlődő tumor, mely a jobb szem belső zugában ül. A bőrön egy kb. fillérnyi kiterjedésű, sárgás pörkkel borított, laposan kiemelkedő, könnyen mozgatható tömött daganat látható. A pörk leválasztása után előtűnik egy éles határú, felhányt szélű, vöröses, helyenkint vérző fekély.

Histologiai vizsgálat. Kifekélyesedett, jókora babnyi tumor, melynek histologiai képe a következő: Sűrűn egymás mellé sorakozó sejtekből álló hámgerendák s mirigyszerű járatok, melyek oldalágak útján anastomozálnak egymással. Ezáltal jellegzetes reticularis kép keletkezik. Helyenkint a hámgerendák vaskosak, sok sejtsorból állók, más helyeken egészen gracilisek, egyetlen egy sejtsorból állók s igy mirigyjáratokhoz igen hasonlítanak. Maguk a sejtek köbalakúak, igen kevés protoplazmával s egy meglehetősen élesen festődő maggal bírnak. A daganat elég dúsan erezett.