Szemészet, 1914 (51. évfolyam, 1-2. szám)
1914-07-05 / 1-2. szám
67 bőr többrétegű laphámjából kiinduló elszarusodó laphámrákkal, cancroiddal van dolgunk. A Meibom-mirigyekből kiinduló szemhéji carcinoinák meglehetős ritkán fordulnak elő. Valamivel gyakoriabbak az adenomák. így Michel a Graefe-Saemisch új kiadásában 12 esetet sorol fel, a melyhez esetleg még a Fuchs-féle is sorolható, de a melynél a daganat kiindulási helyét pontosan megállapítani nem lehetett. Hesse 1910-ben szintén leírt egy Meibom-mirigy-adenomát. Az ő esete egyébként még azért is bír fontossággal, mivel egyes helyeken a daganat histologiai képe rosszindulatúságra utal s így ezen eset is igazolja azt a már sokszor tapasztalt tényt, hogy jóindulatú daganatok könnyen rosszindulatúakká fajulhatnak, így például az adenoma adenocarcinomává. Ezért fontos, hogy a daganat minél előbb radikálisan kiirtassék, mielőtt még megkezdődne az infiltrativ növekedés, vagy pláne metastasisok lépnének fel. Meibom-mirigyből kiinduló carcinoma eddig 9 esetben van leírva; ezek közül 4 eset basalsejtü rák, a többi adenocarcinoma. Ez utóbbiak acinosus szerkezetet mutatnak. Az acinusokat több sejtsor béleli ki, melyek közül a peripherikus sejtréteg sejtjei cylindrikusok, a belsők köbalakúak, a legbelsők legömbölyödöttek s vacuolás szerkezetet mutatók. Itt is fordulhatnak elő cysták az egyes acinusok nagyfokú kitágulása következtében. A verejték-mirigyekből szintén indulhatnak ki daganatok, még pedig főleg adenomák. A verejtékmirigy-adenomák nem is nagyon ritkák, legalább is nem annyira, mint a faggyumirigy-adenomák. Michel részletesen ír le két esetet. Leírták még Dessauer, Stoewer, Deyl, Wintersteiner s mások. Felemlítendő, hogy azok az adenomák mint kystadenomák szoktak megjelenni az egyes mirigycsövek kitágulása folytán. Felvehetnek azonban más alakot is. így Dessauer esetében a folyamat klinice xanthelasma palpebrarum alakjában jelentkezett. Dessauer a cysták keletkezését arra vezeti vissza, hogy a mirigycsövek megszaporodtak s ennélfogva több váladék produkáltatott, a minek megfelelően azonban a kivezető csövek nem tengtek túl, s így a váladék rendes elvezetődése nem volt lehetséges. A pangó váladék kitágította a mirigycsöveket s így keletkeztek a cysták. Verejtékmirigyből kiinduló carcinoma eddig még leírva nincsen. Végül megemlítendő, hogy a Krause-féle mirigyekből is indulhatnak ki adenomák és adenocarcinomák. így Rumschewitsch, továbbá Salzmann leírtak adenomákat, Fuchs, Ischreyt, Scalinzi pedig carcinomákat. A szemhéji carcinomákban secundaer elváltozások is jöhetnek létre, melyek viszont progressiv és regressiv charakterűek lehetnek. Előbbiekhez tartozik a sejtoszlás részint mitosis, részint amitotikus alakban, mely utóbbiakkal mint direct fragmentatio és direct segmentatióval más rosszindulatú daganatoknál is találkozunk. A regressiv elváltozások közül említendők: az elszarusodás, hyalin, vacuolás és colloid degeneratio, továbbá az elmeszesedés, mely szintén előfordulhat. A szemhéji carcinomák körül rendszerint találunk gyuladásos infiltratiót, melyet a szervezet reactiójának szokás tekinteni. A daganat ugyanis mint idegen test szerepel, melynek ingerére azonkívül különböző anyagcseretermékek hatására, a környezet ereiből fehér vérsejtek vándorolnak ki, majd a fix kötőszövetes sejtek szaporodnak s részint 5*
