Szemészet, 1914 (51. évfolyam, 1-2. szám)

1914-07-05 / 1-2. szám

66 # pecher által csipkekendőszerűnek jelzett képet látunk. A carcinoma spinocellulare tulajdonképpen a typikus elszarusodó laphámrák vagy cancroid, mely nagy, hólyagos magvu, dús protoplasmájú, világosabban festődő sejtekből áll s a sejtek elszarusodása folytán létrejövő cancroid gyöngyöket tartalmaz. A Krompecher-ié\e felosztást megerősíti Clairmont észlelete is, mely szerint a basalsejt és a tüskesejt közt lényeges biológiai különb­ség is áll fenn, mely Röntgen-sugarakkal szemben nyilvánul meg. A basalsejtű rákok ugyanis a Röntgen-sugarak hatására elpusztulnak, az elszarusodó laphámrákok ellenben nem. A szemhéji basalsejtes rákok histologiai képe teljesen megegyezik a bőr egyéb helyein előforduló basal­sejtes rákéval. Mayeda, már említett munkájában 14 el nem szarusodó laphámrákot is ír le esetei között. Ezeket ő mirigyes carcinomáknak nevezi. „A mi a sejtek elrendeződését illeti, vagy nagyobb csapokat látunk, melyek belsejében a sejtek rosetta-alakú csoportokat képeznek, vagy azt látjuk, hogy a sejtek keskenyebb gerendák alakjában feküsz­­nek egymáshoz. A sejtek alakja a peripherián cylindrikus, a centrumban ovális vagy szabálytalan, néha orsóalakú, úgy mint a sarkomáknál. Gyakran találunk nyákos és hyalin degeneratiót, elszarusodást azon­ban soha.“ Mayedának ezen leírása teljesen megfelel a Krompecher által rész­letesen leírt basalsejtű rákok histologiai képének Mayeda 1—2 esetben megemlíti azt is, hogy a verejték és faggyúm irigyek basalis sejtrétege erősen megszaporodott. Lehetséges, hogy ezekben az esetekben a daga­nat éppen az illető mirigyekből indult ki. Semmi esetre sem áll Mayedá­­nak azon felfogása, mely szerint a fent említett elváltozások praecarci­­nomás átalakulásnak tekintendők. Krompecher szerint ugyanis a bőrben levő mirigyekből, továbbá a hajtüszők peripherikus hámrétegéből szin­tén indulhatnak ki basalsejtű rákok. Ezek után áttérhetünk a genesis kérdésének tárgyalására. A szem­héji carcinomák kiindulhatnak egyrészt a bőr hámjából, másrészt a bőr­ben levő mirigyekből. Így a bőrben levő faggyumirigyekből kiindulhatnak adenomák, ritkábban rosszindulatú daganatok, carcinomák. Ezek a daga­natok azonban igen ritkák. A régi irodalomban alig találunk egy-két esetet. Mayeda 44 szemhéji tumora közül egy sem indult ki a szem­héji mirigyekből. Sőt a Mayeda munkájához csatolt irodalmi áttekintés­ben egy olyan tumor sincs említve, mely éppen a faggyumirigyekből indult volna ki. Igaz ugyan, hogy Mayeda nehány esetben azt találta, hogy a szőrtüszők s a bőrbeli mirigyek külső sejtrétege burjánzásnak indult s a mit, mint már említettem, tévesen praecarcinomatosus átala­kulásnak tartott, de ezek az esetek sem adenomák vagy adenocarcino­­mák, hanem a mirigyekből kiinduló basalsejtű rákok. Michel a Graefe- Saemischben leír egy faggyumirigy-adenomát; de faggyumirigyből kiinduló adenocarcinoma eddig még leírva nincsen. Rumschewitsch leír egy ese­tet, mely állítólag faggyumirigyből kiinduló carcinoma volna. Leírásából azonban az tűnik ki, hogy esete egyszerű elszarusodó laphámrák, amennyiben a következőket mondja: „Afaggyumirigyek hypertrophizáltak, s centrumukban valóságos cancroid cylinderekké alakultak át; ilyen cancroid cylinderekből áll úgyszólván az egész álképlet stb. stb.“ Vilá­gos, hogy cancroid cylinderek alatt cancroid gyöngyök értendők s így nem a mirigyek hámjából kiinduló adenocarcinomával, hanem egy a

Next

/
Thumbnails
Contents