Szemészet, 1914 (51. évfolyam, 1-2. szám)
1914-07-05 / 1-2. szám
58 a szemből kijövő fordított képet akarja nagyítani, ez pedig nem fog tökéletes eredményhez vezetni, mert a már egyszer elemzett képet tovább feloldani nem lehet, mert a feloldóképesség az első nagyító nyílásszögétől fog függni, tehát a szemétől, minden más nagyítás csak relativ nagyítás lesz, de több finomabb elemet nem enged felismerni. Tehát az optikailag corrigált lencsét, mint objectivet ne arra használjuk, hogy a fordított képet nagyítsuk vele, hanem közel hozva acorneához, ez a szemmel együtt elemezze a retinát. Tehát az ilyen rendszerben a tárgyat fogja képezni a retina, az immersiós folyadékot a csarnokvíz és üvegtest és az összetett objectivet a szem törőfelületei + a szem elé tett objectiv lencse és az így elemzett képet egy ocular-rendszerrel nagyítjuk. Az össznagyítást megkapjuk a következőképpen N = 1 ^, a hol fj a szem mellső gyűjtőpontjába fel-Vi *2 állított segítő objectiv lencse fokusa, f2 az ocular-rendszer fokusa, <px a mintaszem mellső gyüjtőtávola, d pedig a megfigyelőnek a rendes látótávola. Ha vázlatosan a szemre alkalmazzuk a mikroskop-rendszert, a következőleg jön létre a kép: Az ocular előtt lesz a retina fordított valódi nagyított képe és az ocular nagyítása által létrejött egyenes képzeleti nagyított kép a szem mögött. Az így elért nagyítás kiszámításánál ezeken kívül még tekintetbe kell venni néhány számértéket és csak akkor látjuk, hogy kiszámítva 200- szoros lesz a maximalis elérhető nagyítás. Ilyen számításba jövő adatok a szem fénytörési tényezői és a pupilla átmérője. Így a nyilásszög egyenlő lenne az üvegtest törési exponense szorozva azon szög sinusával, melyet a foveáról jövő sugár alkot a kimeneti pupillaszéllel. A mintaszemre vonatkozólag ezen szög sinusa = 0'2. Az üvegtest exponense T336, tehát ezek szorzata = 0‘271esz, legalább is 8 mm. átmérőjű pupilla mellett. Ha az oculárral való nagyításnak a physiologiai határszöge 2‘, akkor Czapski tabelláját irányadóul véve, itt megtaláljuk a mikroskopi nagyítás számát és a mikroskop hátsó fokusát több aperturára vonatkoztatva és ott látható, hogy 2‘ szögnek 200-szoros nagyítás felel meg A mikroskopi nagyítás egyenlő az objectiv és ocular nagyításainak szorzatával, de a szemnél, a mint láttuk, nemcsak ez jön számításba, hanem a szem törőtényezői is, azonkívül még a fényhullám hossza is.
