Szemészet, 1914 (51. évfolyam, 1-2. szám)

1914-07-05 / 1-2. szám

49 Szóló eclectikus, de inkább hajlik a conservativ therapia felé, már csak azért is, mert mint klinikus tanárnak kötelessége, hogy olyan methodusokat tanítson, melyeket a gyakorló orvosok is elsajátíthatnak. A sublimat-kezelés hátránya, hogy a felszín hegesedése alatt a porcz beteg­sége tovább halad. De óvatos alkalmazását megengedhetőnek tartja. A hatásának oka azonban valószínű csak a másságéban van. A blennorrhoea átoltását trachomás pannusos szemre Schulek Vilmos tanár­sága idejében néha a klinikán is végezték. De szóló nem alkalmazta, mert nem tartja megengedhetőnek az organismusra s a környezetre is veszélyessé válható betegség átoltását, annál kevésbé, mivel azok a pannusok, a melyekre hatékony, hosszabb idő alatt más módon is megjavulnak. Spanyol Béla: A vita során felszólaló urak több szóban forgó kérdésre már megfeleltek, részben egymásnak is adtak választ. Ezért szóló csak ama megjegyzé­sekre szorítkozik, melyekre megfelelő válasz nem hangzott el. Elsősorban megemlíti, hogy az a körülmény, hogy Schiller tagtárs urnák és a szólónak ugyanabban a kór­házban készült statisztikája között különbség van, még pedig, hogy az utóbbi kedve­zőbb, arra enged következtetni, hogy az utóbbi időben az eseteket jobban tudjuk megválogatni, vagyis hogy az excisio indicatióját most helyesebben állapítjuk meg, mint azelőtt. Fekete tagtárs felszólalására megjegyzi, hogy a sublimátos ledörzsölést az említett okoknál fogva általános eljárásként kevésbé ajánlja. Ebből azonban nem következik az, hogy teljesen elvetendőnek tartja, sem az, hogy a kinek e tekintet­ben más tapasztalata van, ne alkalmazhassa teljes joggal. Mohr tagtárs urnák azt feleli, hogy a súlyos trachomában szenvedők, akár történt rajtuk műtét, akár nem, sűrűn keresnek fel más rendelést, míg a gyógyultak alig fordulnak orvoshoz, mert nincs rá szükségük. Az excisiót nem végző észlelő így főképp a rossz eredményűeket látja csak. Goldzieher Vilmos tagtárs úr szavaira a válasz az, hogy hozzájárul a Grósz Emil tagtárs úrtól mondottakhoz. Ki szeretné azonban emelni, hogy a szaruhártya erezetlen része fekélyesedésre hajlamos marad, sőt a mennyiben a felszíne felborzolt lehet, locus minoris resistentiaet is alkothat. Lehetséges, hogy az ilyen nem erezett rész igen kicsiny és elkerüli a figyelmünket az oltás előtt. Etelét észlelt is, a midőn néhány trachomás betege véletlenül fertőzte magát gonorrhoeával. Ezeken tapasztal­hatta, hogy a baj szüntével a trachoma is megjavult, sőt meggyógyult, de volt olyan esete is, melyben a szem, noha sűrű pannus volt a szaruhártyán, elpusztult. E körül­mény maga is nagy óvatosságra int az eljárással szemben. Leitner Vilmos : Az operativ kezelés kérdésében fennálló ellentétes nézetekre a magyarázatokat a felszólalók megadták s azokat nagy részt magamévá teszem. Újból hangsúlyozom, hogy az excisióknak nem vagyok elvből ellensége s ezen talán túlszigorú állásfoglalásomnak tulajdonképpen az az oka, hogy kimetszéses betegeken nagy számban láttam olyan súlyos állapotokat, a minőket a conservative kezeiteknél csak elvétve találhatunk. Czélom tehát az excisio híveit óvatosságra inteni az esetek megválasztásában. II. Előadások. Elnök: Mohr Mihály. Sarbó Artur: Egy új és egyszerű pupillaris vizsgálati módról. Hálás köszönetét mond a megtisztelő felszólításért, hogy mint vendég módszerét bemutathatja. A szemészek álláspontja az, hogy a nappali világításnál végzett pupillaris vizsgálat nem igen ad megbízható eredményeket s ezért is ők túlnyomóan a bevetített fénynyel való vizsgálati módszert alkalmazzák. Mi idegorvosok ezzel szemben előnyben részesítjük a nappali fény mel­letti vizsgálatot, de eddigelé nélkülöztünk egy teljesen megbízható mód­szert. A szemészek ellenvetése a nappali módszerekkel szemben, hogy 4

Next

/
Thumbnails
Contents