Szemészet, 1914 (51. évfolyam, 1-2. szám)
1914-07-05 / 1-2. szám
26 Blaskovics László köszönetét mond az elismerő szavakért. Sok válaszolni valója nincsen. Szily Adolf tagtárs úr ama megjegyzésére, hogy az oxyoptriás egység elfogadásával egész számokat fogunk ugyan írni és mondani, de törtekben gondolkodni az a válasza, hogy ez természetes következménye annak, hogy a látásélesség és látószög reciprok értékek. De azért mégis egész számnak érthetjük az oxyoptriaértéket, csakúgy mint a dioptria-értéket. Hiszen ennek is törtszám a gyülötávolsága. A hasonlat a dioptriás-rendszerrel — úgy gondolja — különben is teljes mértékben fennáll. Igaz, hogy ha valakinek a látása 60/0-ról 40/0-ra csökken, ez nagyobb veszteség, mintha 80/o-ról csökken 60/o-ra. De ez nem a reciprok-érték következménye, hanem annak, hogy a 20/0 veszteség a 60/o-hoz viszonyítva nagyobb százaléknyi kárt jelent mint a 80/o-hoz hasonlítva. Ugyanez áll, ha valakinek a közellátása, mondjuk: 4-0 D.-ról 6'0 D.-ra fokozódott szemben azzal, ha 6-0 D.-ról 8 0 D.-ra emelkedett. A 2 0 D.-nyi emelkedés az első esetben nagyobb: 50°/o-nyi, az utóbbiban kisebb: 33%-nyi fokozódását jelenti e közellátásnak. A közéletben persze az új fogalmat is magyaráznunk kell. De ezt is könnyen tehetjük, mert véletlenül az élesen látó szem visusa fiatal korban és minálunk átlagosan 100/o értéknek felel meg. így az oxyoptriás számok körülbelül százalékszámát adják az élesen látó szem látásélességének. Ezt magunk is felhasználhatjuk az értékek megítélésére addig, a míg az új számadatokhoz hozzá nem szoktunk. Ifj. Liebermann Leó, tagtárs úrnak ama javaslatáról, hogy az új egységet „optron“-nak nevezzük „oxyoptria“ helyett, az előadónak nincs módjában helytálló bírálatot mondani, mert — sajnos nyelvi kérdésekben nem járatos. Az utóbbi elnevezést azért ajánlja, mert a szó szerkesztőjének tudásában kellő garancziát lát arra nézve, hogy a szó nyelvi tekintetben megállja a helyét. Elnök köszönetét mond Blaskovics Lászlónak a nagy fontosságú ügy előterjesztéséért s jelenti, hogy Blaskovics László a javaslat szövegét magyar, német, angol és franczia nyelven rendelkezésére bocsátotta az egyesületnek a külfölddel való közlés czéljából. A sokszorosításról és a külföldi szemészeti egyesületeknek való megküldésről gondoskodás történik. Egyszersmind jelenti, hogy az igazgató választmány az 1919-ben tartandó XIII. nemzetközi szemészeti congressust Budapestre óhajtja meghívni. Kéri a közgyűlés hozzájárulását. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárul az igazgató-választmánynak ezen indítványához. Id. Imre József előterjeszti véleményes jelentését Gelencsér Miksa egyesületi tag indítványáról: Az optikusság rendezése hazánkban.* Tisztelt közgyűlés! Gelencsér dr. tagtársunk indítványa, melyet utolsó közgyűlésünk jelentéstételre nekem adott ki, mind a három részében komoly megfontolást érdemel s a benne levő gondolat és törekvés valószínűleg mindnyájunkat foglalkoztatott idáig is. Mindnyájunknak volt és van elég oka arra, hogy elégedetlen legyen a mai állapottal, mikor az optikai tárgyakat : szemüvegeket és más látó műszereket árusítják s több helyen ezek javítását, sőt összeállítását is végzik olyan egyének, iparosok és kereskedők, órások, ékszerészek, drogisták, késesek, köszörűsök stb., kiknek * Vélemény és javaslat dr. Gelencsér Miksa indítványáról arra vonatkozólag, hogy a szemorvosok egyesülete 1. a látszerész-iparnak képesítéshez kötése, 2. a látszerészi czikkeknek csak képesített iparosoktól való árusítása és 3. ilyenek számára szaktanfolyamok rendszeresítése iránt tegyen megfelelő lépéseket.
