Szemészet, 1914 (51. évfolyam, 1-2. szám)
1914-07-05 / 1-2. szám
19 nem kell egyebet tennünk, mint a dioptriás rendszernek megfelelően eljárni. Hogyan érhetjük ezt el? Vizsgáljuk a kérdést előbb algebrai szempontból. Ha a látásélességet kifejező, helyesnek talált képletünkből: v = * a törtet el akarjuk tüntetni, ezt csak úgy tehetjük, ha az értékét 1 számlálójű törttel helyettesítjük, vagyis ha az a szöget valódi törttel fejezzük ki. Legyen tehát a = a melyből az x-nek egész számot kell jelentenie. Ha most ezt az értéket a visus egységét (vj) kifejező egyenletbe helyettesítjük, akkor az egyenlet ez : 1 Vj = T vagyis: v1 — x. x Az egységet kifejező egyenletben így az „x" egész szám lesz. Ha pedig az egység egész szám, akkor 2 egység: 2 x, 3 egység: 3 x szintén egész számok, vagyis: v = n x A kérdés tehát azon fordul meg, hogy mekkora legyen az egy- 1“ ségnyi szög, hogy valóban egész számokkal történhessék a számolás. Ez ugyebár akkor lesz csak lehetséges, ha az „x“ többszörte nagyobb az szögnek rendszerint szóbajövő értékeinél, mert csak igy fejezhetjük ki az szöget 1 számlálójű, vagyis valódi törttel. De egyúttal az a kívánságunk is lesz, hogy a kérdéses, vagyis az egységnyi látószög ne legyen olyan óriási nagy, hogy igen nagy számokkal, százasokkal, ezresekkel kelljen dolgozni. Mielőtt a kérdést konkrété megoldanánk, nézzük, milyen értéket vesz a dioptriás-rendszer a nevezőbe. Ez a rendszer abban a szerencsés helyzetben van — és azért is tudott oly könnyen általánossá lenni —, mert a gyüjtőtávolság egységéül a hosszmérték egységét, a métert tehette. A méteres gyüjtőtávolságú lencse olyan kis érték — s ez a szerencséje a rendszernek —, hogy ennek töredékeiben csak ritkán kell számolnunk. Rendszerint ennél nagyobb fénytörőértékü üvegekkel dolgozunk. Ha az “ szög számára keresünk értéket, legtermészetesebb erre is az egységet, a fokmérés egységét megállapítani. Ez a szög 60-szorta nagyobb a ma egységül szolgáló 1 percznyi látószögnél. De nemcsak természetesnek, azaz erőszakolás nélkülinek látszik a fokmérés egységét fogadni el, de a legszerencsésebbnek is, mert l°-nyi látószög körülbelül megfelel az egy méterről való ujjak olvasásának. Ez pedig olyan értéke a látásélességnek, melynél kisebbet csak elvétve kell mérnünk. E tekintetben tehát a talált egység még szerencsésebb mint a dioptriás rendszer egysége. Nevezzük ezt az egységet oxyoptriának (O.)6 Vagyis mondjuk, hogy a látásélesség egysége: egy oxyoptria olyan foka a visusnak, melyben a felismerés legkisebb szöge (angululus limitis discernendi) egy fok. Vagyis az előbbi képlettel téve a számítást: 6 A fogalmat teljes pontossággal kifejező szót kiváló filológusunknak, Fodor Gyula dr. úrnak köszönhetjük. Készséges fáradozásáért e helyen is köszönetét mondok. 2*
