Szemészet, 1914 (51. évfolyam, 1-2. szám)
1914-07-05 / 1-2. szám
20 — i Vi = J_ = To= 1 O. x 1 ha: v = 1°, ez annyi, mint: 2 0. 2 1 ha: v 1°, ez annyi, mint: 3 0. 3 1 vagyis : v = 1° nO. n A mai számítás szerinti egység tehát 60 O.-val lesz jelölendő, n:er 1° az T-nyi látószög g^-nak felel meg: v = io = 60 0. 60 Egy szóval javaslatom az, hogy vegyük az egységet 60-szor kisebbre’ mint a mait, a nélkül, hogy a helyesnek talált tudományos számítást megváltoztatnák, vagyis l°-nyi látószöget vegyünk számításunk alapjául az V-nyi helyett. Mennyiben lenne ez helyesebb és elfogadhatóbb a mai egységnél ? Az új egységnek tudományos alapjára vonatkozóan egyszerűen utalunk más mérésekhez használt egységekre, melyek kifogástalanoknak látszanak. Miért kifogástalanok ezek? Azért, mert az a törekvés nyilvánul meg bennük, hogy valamennyi tudományos mérésünket hasonló alapra fektessük. Pl. az ürmérték egysége: a liter a hosszmértékhez simul, mert egy köbdeciméterrel azonos; a súlymérték egysége: a gramm ugyanezt teszi, mert egy köbcentiméternyi víznek a súlya; a caloria-számítás az ürmérték egységét a hőfokmérés egységével kombinálja stb. Valamennyi egység tehát a meglevő egységekhez iparkodik simulni. A mikor tehát a látásélesség alapjául az l°-nyi látószöget választjuk, a fokmérés egységéhez simulunk a visus mérésében, éppúgy mint a dioptriás rendszer a méter-mérték egységéhez simul 1 D.-nyi egységével. Nem kicsinylendő jó tulajdonsága az oxyoptriás számításnak, hogy kifejezetten fokmérték. Hiszen egységünket úgy is határozhatom meg, hogy: az oxyoptria a fokokban megjelölt látószög reciprokja. Ez kifejezésre is jut a feljegyzésben. Mert a mikor azt mondjuk, hogy pl. v = 20 0., ez annyit jelent, hogy olyan látásélességről van szó, melynek megfelelő látószöge V20 fok- Mint láttuk, hasonló a dolog a Snellenféle törthöz, ha azt úgy egyszerűsítjük, hogy számlálója 1 legyen. Pl. v = 1/3; ebben a törtben a 3-as szám már kifejezi a megfelelő látószöget (a 3 ugyanis reciprok értéke az Vs-nakt. Csakhogy itt a szám a szög értékét perczekben adja, mert ez az eddigi egység. A felírásnak ezt az egyszerű módját Snellen, mint láttuk, a vizsgálat távolságával komplikálta. Ezzel azonban a szögértékre való vonatkozást elmosódottá
