Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
140 Junius szerint a trachoma ismeretlen kórokozóját nem ezekben, hanem a granulumban kell keresnünk. A granulum sejtjeinek biológiája és pathologiája azonban igen homályos, az eddigi vizsgálatok többnyire fixált, elhalt sejteken történtek. Mivel pedig igen fontosnak tartja ezen sejteknek, a melyeken vagy a melyekben az ismeretlen kórokozó káros hatását kifejti, pontos ismeretét in vivo, a trachomás granulumot függő cseppben, vitális neutralrot-festéssel, kontrollként ugyanazon sejteket strich-készítményekben Giemsa-ié\e festéssel vizsgálta. Dolgozatához számos, jól sikerült mikrophotographiát csatol, a melyeknek nagyítása körülbelül 700-szoros, s a melyekben többféle sejtek láthatók. Gömbsejtek és epitheloid-sejtek, a melyeken szerinte kívülről behatoló idegen elemek láthatók apró szemcsék alakjában. Ezek különböző alakúak és valószínűleg különböző eredetűek is. Az epitheloid sejtekbe behatolók nagy hajlamosságot mutatnak arra, hogy a mag körül csoportosuljanak, e szemcsék egy részét szövettörmeléknek tartja, tehát az epitheloid sejtek biológiai szerepe phagocytosis. A Leber-ié\t félholdalakú sejteket szintén epitheloid sejteknek tartja. A Leber-féle sejteket (Körperzellen) szintén phagocytáknak tartja, bennük nagy mennyiségű szövettörmeléket talált, azonkívül olyan alakokat is látott, a melyek arra a következtetésre bírják, hogy ezek nemcsak sejttörmelékeket, hanem egész, külsőleg épnek látszó, nem degenerált epitheloid sejteket is felvesznek magukba. Más kérdés, hogy miért lesznek egyes, látszólag ép sejtek áldozatai a phagocytosisnak. Közelfekvőnek tartja, hogy ezen utóbbiak a szervezetre nézve káros, talán inficiált epitheloid sejtek. Kétmagvú sejtek. Ezeket a gömbsejtekből származhatónak gondolja. A gömbsejteken található bevándorló képződmények egy részét tartja csak sejt-, illetőleg magdegeneratio termékeinek, másik részére vonatkozólag határozottan nem nyilatkozik. A protoplasma hólyagszerü kitüremkedései vagy sejttörmelék, illetőleg ismeretlen képződmények felvételére szolgáló előkészületei a sejteknek, vagy fordítva első lépcsőfoka sejttörmelékek lelökődésének, vagy végül műtermékek, a mit azonban nem tart valószínűnek. Az említett sejttypusokat fixált készítményeken (Giemsa-iesiés) is bemutatja. Hogy milyenek azon sejtek, a melyek szétesve, vagy pedig egészben más sejtek által felvétetnek, az nem biztos. Utal Wassermann és Neuberg vizsgálataira, hogy betegségek folytán biológiailag megváltozott sejtek chemiai anyagokra másként reagálnak, mint a normálisak, de hogy ezek az eredmények mennyiben lesznek a trachomakutatás terén értékesíthetők, azt a jövő fogja megmutatni. (Zeitschrift für Augenheilkunde, 1912, Novemberheft.) Rados Endre dr.
