Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
112 Colombo: Progresso Medico. Anno 1., 1902, Nr. 23. Eloui: Recherches histologiques sur le tissue connectif de la cornée des animaux vertébrés. Paris, 1881. Ginsberg: Pathologische Histologie des Auges, Henle: Handbuch der Eingeweidelehre des Menschen. 2. Auflage, 1873. Kiribuchi Kyoji: Über das elastische Gewebe im meschlichen Auge. Arch. f. Augenh., Bd. XXXVIII. 1888. Leber: Bericht über die Versammlung derOphthalm. Gesellschaft, Heidelberg, Bd- XXV. 1896, S. 130. de Lieto-Volaro: Sulla esistenza nella cornea di fibre elastiche, colorabilisol metodi del Weigert. Annali di Ottalmologia, Fase. XXXVI., p. 713. Lenhossék: A látószerv anatómiája. Grósz-Hoór: A szemészet kézikönyve. I. kötet, 130, 1910. Monesi: Sul tessuto elastico della cornea. Annali di Oftalmologia XXVII, 9. 297. Jahresbericht für Ophthalm., 1908, S. 11. Pes: Lieber einige Besonderheiten in der Struktur der menschlichen Cornea. Archiv f. Augenh., Bd. LV. 1906. Prokopenko: Über die Verteilung der elastischen Fasern im menschlichen Auge. Graefe’s Archiv f. Ophthalm. Bd. LV, 1902, S. 94. Rados: Készítmények és mikrophotographiák vetítése. Szemészet, 49. évfolyam. 1912, 84. o. Renaut: Traité d’Histologie pratique. Paris, 1889, p. 316. Salzmann: Anatomie des menschlichen Augapfels. Wien, 1912. Sattler: Über die elastischen Fasern der Sclera. Verhandl. d. Ophthalm. Gesellsch. Heidelberg, Bd. XXV, 1896. Seligmann: Die mikroskopischen Untersuchungsmethoden des Auges. Berlin, 1911. Stutzer: Mitteilungen über elastisches Gewebe im menschlichen Auge. Deutsche medizinische Wochenschrift, 1896, Nr. 42. Stutzer: Über elastisches Gewebe im menschlichen Auge. Archiv f. Ophthalm., Bd. XLV, 1898, S. 322. Seefelder: Über die elastischen Fasern der menschlichen Cornea, dargestellt nach der Färbemethode von Held. Archiv für Ophthalmologie, Band LXXIII, 1910, Seite 188. Tartuferi: Über das elastische Hornhautgewebe und über eine besondere Metallimprägnationsmethode. Archiv f. Ophthalm., Bd. LV1., 1903, S. 419. Virchow: Graefe-Saemisch, Handbuch d. gesamten Augenheilk., 2. Aufl. Bd. I, Abt. 1906, S. 92. Waldeyer: Graefe-Saemisch, Handbuch der gesamten Augenheilkunde, Bd. I, 1. Teil, 1894, S. 173. Wintersteiner: Verhandlungen der Ophthalmologischen Gesellschaft, Heidelberg, Bd. XXV, 1896. IX. A kőtöhártya plasmomáiról. Irta: Rados Endre dr., egyetemi tanársegéd. A plasmasejt elnevezés Waldeyer-tői származik (1874), ő bizonyos fajtájú kötőszöveti sejteket jelölt ezzel, majd később Unna használta bizonyos pathologikus sejtalakokra, s csak azután bizonyosodott be, hogy a mai értelemben vett plasmasejtek normális körülmények között is előfordulnak a legkülönbözőbb szövetekben. Waldeyer a plasmasejteket kötőszöveti származásúaknak tartja, jellemző reájuk: a nagy protoplasma, a sejtmag erős szemcsézettsége, s a perivascularis elrendeződés. Már ő előtte is ismeretesek voltak e sejtalakok, csak nem jelölték külön névvel. Ranvier, Flemming, E hi lieh vitatták azután, hogy a sejteket nem
