Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
Ill csoportosulva fordulnak elő, részint szabadon a collagen szövetben, részint pedig az elastikus rostok lefutása mentén. Ezeknek egy részét Seefeldet elastikus rostok keresztmetszetének tartja, azonban már nagy számuk is eleve ellene szólanak, hogy azok mind keresztmetszeteknek felelnének meg. eltekintve azon körülménytől, hogy sokszor csak egyes rétegekben találhatók, míg ugyanazon metszet többi rétegében hiába keressük. Seefelder nem tartja csapadéknak, hanem sajátságos granulumoknak. Természetesen ez csak feltevés, biztosan magyarázni ezeket nem tudjuk. Végül elérkeztünk egy igen fontos ponthoz, a de Lieto-Vollaro és Seefelder által ismertetett elastikus rost és a szaruhártya kötőszöveti sejtjei közötti összefüggéshez. E kérdés elbírálásánál felette óvatosnak kell lenni. Igen könnyen tévedhetünk, ha a metszet nem elég vékony, vagy ha nem dolgozunk igen nagy nagyítással. Számtalanszor kiderül, hogy az a rost, a mit középnagy nagyítással a sejtből eredőnek vélünk, igen erős nagyítással nem fekszik ugyanazon niveauban. De kétségtelen, hogy a Held-ié\e festéssel számtalan olyan helyet találhatunk, a hol ezen összefüggéshez a kétség árnyéka sem férhet. Az elastikus rostok többnyire az igen halványan festődött protoplasma egyik sarkából indulnak ki, mintegy annak nyúlványaként, ritkábban a protoplasmának mag körüli részéből, a maghártyáig követni ezek eredését nem tudtam. Az ilyen elastikus rostok két sejtet directe összeköthetnek. Lényeges különbség azon sejtek között, a melyekből elastikus rostok kiindulnak és azok között, melyekből ilyenek nem erednek, határozottan nincs. A Seefelder által az előbbieknél leirt keskenyebb protoplasmaszegélyt és erősebb festődést nem láttam. De ennek felvételére szükség sincs, hiszen külön elastoblastokat általában nem szoktak megkülönböztetni, az elastikus rostok a fibroblastokból származhatnak. Azon rostokat, a melyek plasma egyik sarkából indulnak ki, egy darabon még plasmahüvely veszi körül. E rész, valamint a plasma közepéből kiinduló rostok kezdeti része is általában jóval vastagabb, mint a milyen vastagsággal a rostok későbbi lefutásuk mentén, kivált szétoszlásuk után bírnak. * * * Tárgyalásaim mentén nem akarván pontosan leírt adatok ismételt leírását adni, nagy vonásokban igyekeztem főleg beigazolni azt, a mit az általam több ízben említett szerzők vizsgálataik publikálásakor már jórészt ismertettek. Csupán hozzá akartam járulni olyan fontos kérdések, mint az elastikus rostoknak a szaruhártyában való előfordulása, azok lefutása, száma, vastagsága, elhelyeződése, s főleg azoknak a szaruhártya kötőszöveti sejtjeivel való összefüggésének tisztázásához. Különösen fontosnak tartom, hogy a Seefeldet által leirt lamina elastica corneae és a rostok összefüggése tárgyában az ő adatait megerősítenem sikerült. Irodalom. Colombo: Sulla dimostrazione déllé fibre elastiche nella cornea di alcuni mammiferi. Congresso XVI. deli’ Assoziazione Oftalmologica italiana. Firenze, Ottobre 1902, Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, Jahrgang XLI, I. Bd., S. 332.
