Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)

1911-07-16 / 2. szám

85

5. Müller Mária: A kötőhártya cylindroendotheliomája.

T. E.! Engedjék meg, hogy a kötőhártyának egy úgyszólván egyedül álló daganatáról számoljak be. Ez a daganat a sarcomák közé tartozik. A kötőhártya sarcomája általában igen ritka megbetegedése a szemnek. Lyder Börthen statisztikája szerint 45.000 szembeteg között nyolcz esetben fordul elő. Leginkább a limbusból indul ki s ezért elég könnyen ismerhető fel. Annál is inkább, mert rendesen festékes. Sokkal ritkább az az eset, hogy a daganat nem pigmentált, a mikor persze kissé nehezebben ismerhető fel.

Egy ilyen festék nélküli sarcomát észleltünk a múlt év folyamán a budapesti állami szemkórházban, a hol a daganat felismerését a kötőhártya súlyos trachomás elváltozása nehezítette, sőt egy időre lehetetlenné tette.

A múlt év julius havának 6.-án egy 45 éves földmívest vettünk fel, a ki előadta, hogy jobb szeme 4'/2 éves korában valamilyen gyuladásos betegségben pusztult el. Ez a szem most mogyorónyira sorvadt. Három évvel ezelőtt a bal szemébe toklász esett, a melylyel azóta mindig baj van. Egy év óta homályosan lát, félév óta munkára képtelen. Fájdalma, spontán kötőhártyavérzése sohasem volt.

Felvételkor a bal szem tarsalis kötőhártyája, az áthajlás, sőt a szemtekei kötőhártya is igen erősen belövelt, megvastagodott, vaskosan, kocsonyásán infiltrált, durván egyenetlen felszínü és a külső szemzug felé erősen rövidült, annyira, hogy kissé a szem mozgásait is akadályozza. Az egész szaruhártyán vaskos, hússzerű, bőven erezett pannus van. E szemmel 1 méterről olvas ujjakat.

Kezelés közben, a mint egyrészt a pannus erezettsége visszafejlődött és maga a fölrakódás vékonyabb lett, másrészt a kötőhártya belöveltsége és kocsonyás beszűrődése is csökkent, mindinkább feltűnővé vált egy daganat. Ez a daganat a szaruhártya alsó-külső felét foglalja el s innen a külső zug felé terjed, fillérnyi terjedelmű, laposan kiemelkedő, szélei felé elvékonyodó, eléggé körülírt és a cornea felé kissé meredekebb szélű, szürkés-vörös, kemény tapintatú, a sclera felett nem mozgatható.

Mivel első tekintetre a daganatot gummának néztük, noha a betegen egyéb luesre valló tünetet nem észleltünk és a beteg luesre vonatkozólag mindent tagadott, mégis Wassermann-reactiót is csináltunk nála. Ez azonban negativ volt.

Ekkor a diagnosis tisztázása czéljából a daganat külső feléből egy borsónyi részletet kimetszettünk, a melynek szövettani vizsgálásakor Entz Béla dr. úr, a ki szíves volt az eredményt velünk közölni, a következőket találta.

A daganat felületét a conjunctiva szabályos, sokrétegű, el nem szárasodé laphámja borítja, a mely alatt a kötőszövet helyén sajátságos daganatszövetet találunk. A daganat váza kisebb-nagyobb, itt-ott hyalinos falazatú erektől dúsan átszőtt kötőszövet, a többi része pedig a kötőszöveti kötegek között visszamaradó, hézagokat kitöltő sejttömeg, a mely meglehetősen nagy, szabálytalan sokszögű, nagy magvú plasmadús sejtekből áll. A daganatsejtek sok helyen hasadékszerü réseket — nyirokhasadékokat — bélelnek s e miatt felduzzadó endothel-sejteknek tekinthetők. Helyenként tömör menetek alakjában csoportosulnak a daganat-