Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-12-10 / 3-4. szám
160 útján jutnak a másik szembe s itt specifikus hatást fejtenek ki az iris és corp. ciliare sejt protoplasmájára. Ebben volna szerinte megadva a lehetőség a sympathiás gyuladás létrejöttére. Ezen autocytotoxinok ismerete azonban még nem teljesen kétségtelen, valószínűtlen továbbá, hogy az így feltételezett kis mennyiségű toxin a másik szemben typikus gyuladást idézzen elő. Sokkal plausibilisabb Bail felfogása, mely szerint az uvea-szövet sérült részeinek felszívódása túlérzékenységet idéz elő az egész szervezetben, de főleg a homolog szervben s ilyenkor a legcsekélyebb trauma, egy uvealis sejtnek a szétesése is elegendő, hogy anaphylaxiás reactiót, gyuladást váltson ki. Bail theoriája irányította Elschnig-et annak megállapítására, vájjon az uvea-szövet (uvea -f pigment-epithel) bir-e antigenhatással az állati szervezetre? E czélból uvea-emulsiót fecskendett intraperitonealisan állatokba s megfelelő idő múlva a vérsavót antitestekre vizsgálta. Kísérleteiből kiderült, hogy idegenfajú uvea-emulsiónak injiciálása következtében megfelelő antitestek képződnek, melyek complement-köté'si kísérletnél — antigénül uvea-emulsiót használva — lekötik a complementet. Annak eldöntésére pedig, hogy az uvea-szövet vagy a pigment az, mely itt anaphylaxist okoz: tiszta szempigmenttel is kísérletezett s ez azt mutatta, hogy ezzel szemben is képződnek antitestek, melyek szervi specifitással bírnak. Mindezen kísérleti tanulmányai alapján Elschnig-nek az a véleménye, hogy sympathiás gyuladás létrejöttéhez két tényező szükséges: 1. Az uvea sensibilizálása a szétesett és felszívódott uvea-rész antigenhatása által (itt főleg a pigmentnek van szerepe). 2. A szervezetben fennálló anomalia és pedig vagy egy organikus megbetegedés, mint pl. nephritis, diabetes vagy pedig autointoxicatio, avagy constitutionalis megbetegedés. Ha e tényezők egyike hiányzik, sympathiás gyuladás nem léphet fel. E theoriájával Elschnig igyekszik megmagyarázni a sympathicus gyuladás minden sajátosságát. Azon körülményből, hogy bizonyos idő szükséges az antitestek, valamint az anaphylaxia létrejöttéhez és pedig az antitestek képződéséhez körülbelül 10, az anaphylaxiához körülbelül 20 nap, magyarázza Elschnig azt, hogy a sympathicus gyuladás jelentkezésének legrövidebb ideje 2 hét, leggyakrabbi pedig 4 hét. Ez megokolja Elschnig szerint azt is, hogy az első 14 napon belül enukleált szemen sympathicus gyuladás tünetei nem észlelhetők. E gyuladás ugyanis, mely tulajdonképpen egy anaphylactikus reactio, mindkét szemben körülbelül párhuzamosan fejlődik. A sympathizáló szem enucleatiója a kitört gyuladást — Elschnig szerint — már nem képes befolyásolni és pedig azért nem, mert ha már a sensibilizálás megtörtént, úgy az anaphylactikus reactio kitörését a másik szemen semmi nem befolyásolhatja. A sympathiás gyuladásnak a sérülést követő évek utáni felléptét avval magyarázza, hogy az elsődleges szemben ismét fellobbanó gyuladás az, mely az uvea anaphylaxiájához vezet, de avval is magyaráz-
