Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-12-10 / 3-4. szám
159 szeres exanthemákat sorolja ide. Az pedig kétségtelen tény, hogy a tuberculin-reactio a szervezetnek a tuberculosisbacillus bizonyos alkatrészével szemben való túlérzékenységét bizonyítja. Ily körülmények közt érthető, hogy a szemészetben is kísérleteztek ez irányban annak megállapítására, vájjon részt vesz-e a szem az általános sensibilizálásban, továbbá sensibilizálható a szervezet a szem részéről, sensibilizálhatja-e a szem önmagát s kiválthatók-e rajta anaphylactikus jelenségek. Mielőtt még e kérdésekkel foglalkoznánk, nézzük, miképpen viselkedik a szem a vérsavóval szemben; vájjon válthatók-e ki anaphylactikus jelenségek a szembe fecskendezett ugyanazon fajta s idegen fajta serum által ? Ez irányban Sattler végzett kiterjedt vizsgálatokat, melyek azt mutatták, hogy ha ugyanazonfajta vérsavót tengeri nyúl mellső csarnokába vagy üvegtestébe injiciálta, gyuladásos tüneteket nem idézett elő, míg idegenfajta serumnál, ha azt a mellső csarnokba fecskendezte: iritis, az üvegtestbe vive, a 7.—13. napon súlyos gyuladás lépett fel az uvea mellső részében. Immunizált állatnál pedig ugyanazon serum befecskendezése után már az 1. napon igen heves gyuladásos reactio lépett fel, mely teljesen azonos az anaphylaxiát jellemző tünetekkel. Igen fontos annak eldöntése, hogy lehetséges-e a szemen át általános anaphylaxiát előidézni. A priori a lehetőség meg van adva, miután subcutan a test bármely részéről kiváltható. Mégis a szem sajátságos keringési viszonyai bizonyos akadályt képezhetnek. Elschnig-nek azonban ez irányban végzett kísérleteivel sikerült a szem útján általános anaphylaxiát előidézni, melynek tünetei nem oly kifejezettek, mint a test egyéb helyéről kiváltottaké. Oka abban rejlik, hogy maga az antigen hatása is gyöngébb, ha szembe injiciáljuk, mint subcutan. Hogy pedig heterogen serumnak bőr alá fecskendezésével a szem is sensibilizálható s localis anaphylaxiás tünetek kiválthatók, egyszerű kísérletek bizonyítják: ha t. i. valamely állat bőre alá 03—l'O cm3 emberi serumot injiciálunk, úgy ez semmi látható tünetet nem okoz; ha azonban 3—8 hét múlva 0 2 cm3-t fecskendezünk ugyané serumból az egyik szem üvegtestébe, a legközelebbi napon súlyos iridocyclitis lép fel typikus lefolyással és intensitással. Egyéb kísérletek megállapították továbbá, hogy a szem localisan is sensibilizálható s az anaphylaxia ugyané szemen localisan kiváltható s végül, hogy az anaphylaxia a szemen az uvealis tractus gyuladásának képében nyilvánul meg. A szemészetben még sok oly betegség van, melynek aetiologiája nincs teljesen tisztázva. Ily súlyos kimenetelű s épp ezért is annál is inkább kutatás tárgyát képező bántalom a sympathicus gyuladás. Igaz, hogy sok tényező szól ennek bacterikus eredete mellett, de viszont tény, hogy spontan keletkezett iridochorioiditis — mely sympathiás gyuladást nem idézett elő — hasonló anatómiai képet mutat s hogy a bakteriológiai technika jelenlegi fejlett volta mellett is még nem sikerült kimutatni a kórokozót. Ily körülmények vezették Golowin-1, Elschnig-et arra, hogy anaphylactikus szempontból kutassák a sympathicus gyuladás okát. Golowin cytotoxikus alapon magyarázza a bántalom keletkezését; ő felveszi, hogy az egyik szem sérülésénél — főleg a corpus ciliare sértésénél — mérgek (autocytotoxinok) képződnek, melyek a vérkeringés
