Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-12-10 / 3-4. szám
152 látszanak. Túlzott óvatosságra nincs szükség, mert nem okozhatunk nagykellemetlenséget, ha máshol is megérintjük a conjunctivát, legfeljebb hyperaemiás lesz az érintett terület, mely az utókezelés alatt teljesen elmúlik. A corneát pedig nem fenyegeti veszély, mert mint az ezirányú kísérletek kimutatták, a jodsav az egészséges szaruhártyára hatástalan. Az edzés után a segéd, vagy a jodsavas pálczika letevése után az orvos egy — a kézhez készített — vattadarabbal az edzett területeket leitatja, majd langyos 3°/0-os bórsavoldattal lemossa a felesleges jodsavat. B) A felső áthajlási redő feltárása és edzése. Ezt szerintem legegyszerűbben úgy végezhetjük, hogy a felső szemhéjat először — Blaskovics által a „Trachoma gyógyítása“ czímü munkájában leírt módon — kifordítjuk, azután bármely szerkezetű csípővel, melynek egyik szárát a szemgolyó és az egyszer kifordított szemhéj között óvatosan jól feltoljuk, majd a két szárát zárjuk, még egyszer kifordítjuk. Ez utóbbi kifordítás után az összeszorítva tartott csípőt átveszi a bal kéz, hogy a szabadon maradt jobb kézzel az edzést elvégezhessük. Előzőleg a beteget felszólítjuk, hogy nézzen lefelé, a mi által szemlélhetővé válik az egész felső szemhéj kötőhártyája és a felső áthajlási redő. Az edzést a fent leírt módon végezzük itt is a jobb kézzel. Itt azonban fel kell hívnom a kísérletező figyelmét a csípő által fedett helyre. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert új fészke lehet a baj terjedésének. Ezért az edzés befejezése után a csípőt kissé meglazítjuk és eltoljuk a helyéből, vagy leveszszük és újra felteszszük. Ez utóbbi eljárást azonban nem ajánlom, mert könnyen visszafordulhat a felső szemhéj és sok kellemetlenséget okozhat. Az edzés befejezése után itt is tamponálunk és öblítünk a fent leírt módon. Most leveszszük a csípőt és a pillaszőröknél fogva a homlokcsonthoz rögzítjük az egyszer kifordítva maradt szemhéjat, újra gondosan tamponálunk és edzzük az áthajlást, a tarsalis conjunctivát és a zúgokat. Tamponálás, lemosás. Ugyanígy végezzük a másik szem edzését is vagy azonnal, vagy pedig egy másik alkalommal. Mindenesetre, ha kivihető, csináljuk egyszerre. Az edzés után, mielőtt a beteget elküldjük, tárjuk fel a szemrést és nézzük meg, hogy jól végeztük-e a dolgunkat. Ekkor t. i. látjuk, hogy az edzett csomók sárgásán elszínesedtek. Ha pedig volnának göbcsék, melyek nem színeződtek sárgára, úgy az illető helyeken azonnal megismételhető az edzés Nem szabad elfelejteni az utóedzés után sem tamponálni és bórsavoldattal leöblíteni, mert a bentmaradt jodsavrészletek fölösleges és nem kívánt izgalmat válthatnak ki. 3. Utókezelés. Mindezideig nem voltak a betegnek fájdalmai, de nemsokára megszűnik a cocain hatása és égető fájdalmak lépnek fel, melyek az illető érzékenysége és az edzés intenzitása szerint változó erősségüek. Ha a betegnek nagy fájdalmai volnának — a mi rendkívül ritka jelenség — adhatunk néhány csepp cocaint vagy valamely sedativumot, vagy mindkettőt egyszerre. Mi történik a kötőhártyán ? Mint minden maró szer, ez is hatalmas lobosodást idéz elő elő, melynek segítségével a kötőhártya kilöki magából a jodsav által szétroncsolt kóros részleteket. Megtaláljuk a gyuladás összes jeleit. Az exsudatio következtében a szemhéjak megduzzadnak, a kötöhártya vérbő
